Egészségesebb a teljes kiőrlésű tészta

Sokáig folyt a vita arról, honnan származik a tészta. 2005-ben született meg rá a hiteles válasz: a Kínai Tudományos Akadémia munkatársai Lacsia régészeti lelőhelyen 4000 éves, 50 cm-es tésztamaradványokat találtak, amelyek kétféle kölesből készültek. A legfrissebb tudományos ismeretek szerint a finomított gabonalisztből, népiesen fehér lisztből készült tészta nem a legegészségesebb. Táplálkozási szempontból nem sokat ér. A teljes kiőrlésű liszthez képest kalóriatartalma nagyobb, rostban viszont szegényebb, emiatt többet kell enni belőle, hogy telítsen. A túl sok fehér lisztből készült tészta fogyasztása idővel elhízáshoz, magas vérnyomáshoz és vércukorszinthez vezethet, és megemelheti a rossz LDL koleszterin szintjét. A British Medical Journal idei februári számában megjelent tanulmány szerint a finomított szénhidrátok túlzott fogyasztása a szívbetegségek és a korai elhalálozás kockázatát is megnövelheti.

Megéri egészségesebbet vásárolni

Jó hír, hogy a tésztakedvelőknek sem kell lemondaniuk a tésztáról. Azt viszont tudniuk kell, hogy a teljes kiőrlésű liszt egészségesebb, több rostot tartalmaz, és némely mikroelemből is több van benne, viszont kevesebb sikért (glutén) tartalmaz. Bebizonyosodott, hogy a rostban gazdag ételek segíthetik csökkenteni például a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a vastagbélgyulladás és az emlőrák kialakulásának kockázatát.

Olvassuk el az összetevőket

Ám a teljes kiőrlésű termékeket illetően sem árt az óvatosság. Az üzletek polcain sorakozó termékek összetételét megvásárlás előtt ajánlatos tüzetesen áttanulmányozni, az apró betűs szöveget is. Ugyanis nem minden termék csak egészséges összetevőkből készül. Némelyben sok a cukor, a tartósítószer és más élelmiszeripari adalékanyag. Mivel a teljes kiőrlésű liszt por állagú, a belőle készült tészta kedvező hatása csökken, ugyanis a kisebb szemcsét a szervezet gyorsabban emészti meg, s ettől pedig gyorsabban megemelkedik a vércukorszint. Az ilyen lisztből készült tészta tehát nem ugyanolyan értékű, mint például a barna rizsből, a quinoából vagy a zabból készült tészta. A teljes kiőrlésű lisztek többsége nem tartalmaz kevesebb szénhidrátot, fogyókúrázni ezért nem igazán lehet velük, de összetett szénhidrátjaik egészségesek. Tartsuk szem előtt: csak akkor egészséges igazán a teljes kiőrlésű tészta, ha a rá kerülő mártás és szósz nem tartalmaz túl sok zsírt.

Barna rizs, qiunoa ás társai

Bemutatunk néhány olyan növényi alapanyagot, amely kiválóan helyettesítheti a fehér lisztet. Igen magas fehérje- és rosttartalmú a Japánban, Kínában és több más ázsiai országban régóta népszerű edamame bab (másként zöldségszója). Az ázsiai ízek kedvelőinek kedvence lehet a barna rizsből készült liszt. Egészséges tésztaalapanyag azok számára, akik egészségügyi ok miatt nem ehetnek, vagy divatból nem akarnak sikért enni. Megjegyzendő, ez a lisztfajta kevés rostot és fehérjét tartalmaz, így táplálkozási szempontból nem sokkal jobb a fehér lisztnél. Tudományos tesztek alapján a délamerikai Andok vidékén őshonos sikérmentes quinoa (rizsparéj) is egészségesnek minősül. Sok fontos tápanyagot tartalmaz, egyebek mellett magnéziumot, vasat, B-vitaminokat, antioxidánsokat. Fontos azonban tudni: a boltokban kapható quinoatészták többségében nem a quinoa a fő alapanyag, hanem a rizs- vagy a kukoricaliszt. A csicseriborsóliszt is jól helyettesítheti a fehér lisztet. A hajdinaliszt kapcsán több vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a cukorbetegeknek ajánlatos lenne étrendjükbe iktatni – de még további kutatásokra van szükség!

Akik nem kívánnak lemondani a fehér lisztről, de mégis szeretnének egészségesebben étkezni, olyan lisztkeveréket vásároljanak, amelyek alapja a hagyományos, például durumbúzából készült fehér liszt, de van benne más növényből készült liszt is.

Senki nem állítja, hogy tilos fehér lisztből készült tésztát fogyasztani, viszont lehetőleg csak ritkán és keveset együnk ilyen tésztát. Ha egészségünket védeni szeretnénk, akkor érdemes teljes kiőrlésű lisztből készült tésztát fogyasztani.