D-vitamin: Mikor kell és mikor tilos pótolni?

A D-vitamin (a D1-, a D2- és a D3-vitamin gyűjtőneve) támogatja a memóriaközpont egészségét, erősíti az ellenállóképességet, a hajat, a körmöket. Segíti a kalcium felszívódását, ezzel erősíti a csontokat. Ezért mértékkel (hogy elkerüljük a bőrrákot) naponta menjünk a napra, mert a napsugarak hatására is képződik a bőrben. Bizonyos állati eredetű ételekkel (például tej, tojássárgája, zsíros hal, szarvasmarhamáj) és vadon termő gombákkal szintén feltölthetjük tartalékainkat, kalcium pedig a tejben, a mákban, a szardíniában található. A hangsúly a természetes forrásokon van. 

Már nemcsak a gyógyszertárakban, hanem a boltok polcain is rengeteg vitaminkészítmény van. Dr. Clifford Rosen, az amerikai Tufts Egyetem Orvosi Iskolájának professzora szerint – akinek vélekedése a CNN honlapjára készült, 2018-as cikkben olvasható – „általában jobb”, ha a D-vitaminhoz a napfény és a táplálék révén, mintsem a táplálékkiegészítőkből jut az ember már csak azért is, mert a csomagolt készítményekkel túladagolhatjuk magunkat, ami súlyos bajt, például vesekövet okozhat. Véleménye szerint a rutinellenőrzésre érkezők 10%-ánál teljesen feleslegesen vizsgálják a D-vitamin szintjét, ha nincsenek kapcsolódó tüneteik. Sokatmondó a szakember kijelentése: „Ha nem léteznének étrend-kiegészítő készítmények, nem hiszem, hogy mérnénk a D-vitamin-szintet.” Sokan meggondolatlanul szedik a vitaminkészítményeket, azzal áltatva magukat, hogy jót tesznek egészségüknek. 
Csakhogy helyesebb lenne inkább az étrendet úgy kialakítani, hogy általa jusson a test minden létfontosságú anyaghoz. 

A D-vitamin ajánlott napi mennyisége gond nélkül elérhető lenne, ha naponta legalább 5–10 percre kimennénk a napfényre, ésrendszeresen fogyasztanánk D-vitamint tartalmazó ételeket. 

Néhány tanulmány szerint az alacsony D-vitamin-szint cukorbetegséghez vezethet, de mivel kevés a vonatkozó kutatás, egyelőre nem tudni, van-e ok-okozati összefüggés a kettő között. Egyes kutatók úgy vélik, influenza ellen fontosabb, mint a C-vitamin, mások ezt kétkedve fogadják. Felmerült az is: a D-vitamin segíthet bizonyos daganatos megbetegedések megelőzésében. A Brit Gasztroenterológiai Társaság hivatalos lapja, a Gut által közölt egyik kutatás eredményei arra utalnak, hogy a D-vitamin felerősíti az immunrendszernek a ráksejtekkel szembeni reakcióját, s ezzel csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A Koppenhágai Egyetem kutatói 96 000 emberen vizsgálatsorozatot végeztek, és kimutatták: ok-okozati összefüggés van a D-vitamin-szint és a magasabb halálozási arány között (British Medical Journal, 2014).

Ok-okozati összefüggés van a D-vitamin-szint és a magasabb halálozási arány között... 

Az amerikai Institute of Medicine szerint kockázatos, ha naponta 4000 nemzetközi egységnél többet viszünk be, mert ez ízületi fájdalmakat, székrekedést, hányingert, hányást, étvágytalanságot, súlyvesztést, merevedési zavart, túlzott szomjúságot okozhat. Dr. Michael F. Holick, az ismert D-vitaminszakértő, a Bostoni Egyetem D-vitamin-, Bőr- és Csontkutató Laboratóriumának igazgatója ezzel szemben a terhes nőknek 4000NE-et tart megfelelőnek. Nem ajánlott D-vitamin-tartalmú táplálékkiegészítőt vagy ezzel a vitaminnal dúsított élelmiszereket rendszeresen fogyasztani, ha a vérvétel nem mutatta ki alacsony szintjét, ugyanis a laikus könnyen túladagolhatja magát. Ellenben azoknak szükséges a pótlás, akik valami miatt nem tartózkodhatnak eleget a napon, vagy akiknek étrendje nem kiegyensúlyozott és változatos. Kutatások igazolták, hogy a vegánok vérében alacsonyabb a D-vitamin szintje. 2016-ban a Mayo Klinika szakemberei azt ajánlották, hogy a növényi eredetű táplálkozás hívei különösen figyeljenek oda arra, hogy az ételeikből hiányzó egyik-másik tápanyagot – D- és B-vitamin, vas, kalcium, fehérjék és omega-3 zsírsavak – pótolják, s ha megbetegszenek, ellenőriztetniük kell az említett anyagok szintjét. 

Az Amerikai Kémiai Társaság tudományos lapja, a Journal of Agricultural and Food Chemistry oldalain jelent meg 2011-ben az amerikai Connie M. Weaver és munkatársai által jegyzett tanulmány, amelyben laboratóriumi p a t k á n y o k k a l végzett kísérletek során azt találták, hogy a D-vitaminban gazdag élesztőgombák javítják a D-vitamin-hiányos állatok csontminőségét, és ezek után arra a következtetésre jutottak, hogy a magas D-vitamintartalmú élesztővel készült kenyér értékes D-vitamin-forrás lehet az emberi étkezésben.