Csak a sikér a felelős?

Az emésztőrendszer rossz működésével kapcsolatos betegségek és tünetek sora nem rövid. A sokéves felvilágosításnak köszönhetően a lisztérzékenység általánosan ismert és viszonylag jól kezelhető betegség. Az irritábilis bél szindróma (IBS) és a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO – small intestine bacterial owergrow) új fogalom, ami azonban kezd bekerülni a köztudatba, bár a minőségi tájékoztatás ezekről a betegségekről távolról sem olyan, mint a cöliákia esetében. A statisztikai adatok pedig viszonylag sok betegről szólnak, főleg ami az IBS-t illeti. 

„A tanulmányok 10-20 százalékra becsülik az IBS-ben szenvedő betegek arányát, és egy 2022-es adat szerint évente 1-2 százalékkal nő az új esetek száma” – figyelmeztet dr. Marián Oltman hepatológus. Hangsúlyozni kell, hogy az IBS és a SIBO kérdésköre elég bonyolult, s valóban orvosi és táplálkozástudományi megközelítést igényel. 

Mi a SIBO?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) az emésztőrendszer funkciózavara, mely olyan krónikus panaszokkal jár, mint az időnkénti hasfájás, a rendszertelen székelés (hasmenés, szorulás vagy felváltva) és puffadás. Az életminőséget rontó betegség elsősorban a vastagbél funkciós zavara. Jellemző, hogy székletürítés után a problémák megszűnnek. Tünete lehet még a migrén, derékfájás, fáradtság vagy depresszió.

A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO, small intestine bacterial owergrow) azért alakul ki, mert a baktériumok kórosan túlszaporodnak a vékonybélben. Ez károsítja a bélfalban található emésztőenzimeket, s ezek nem működnek jól. Valamiféle „verseny” alakul ki a baktériumok és a vékonybél között a tápanyagokért. A túlzott bakteriális terhelést légzésteszt segítségével diagnosztizálni lehet. 

„A betegek kétharmada hasfájásra, puffadásra, túlzott gázképződésre, hasmenésre vagy székrekedésre panaszkodik. Ezek a SIBO jellegzetes tünetei. Súlyos esetben tápanyaghiány léphet fel, például B12- és D-vitamin- hiány, továbbá vashiány. Van, akinél fáradtság vagy összpontosítási zavar jelentkezhet. Egyiket sem lehet azonban pusztán csak a SIBO számlájára írni” – magyarázza Jarmila Kabátová dietetológus. 

Sikérmentes diéta vs FODMAP 

Tudjuk, hogy a lisztérzékenység esetében elég becsületesen betartani a sikérmentes diétát, és lényegében azonnal megszűnnek a panaszok. A laboratóriumi tesztek javulnak, és fokozatosan regenerálódik a vékonybél nyálkahártyája. A cöliákia esetében a problémát egyértelműen a sikér jelenti. 

„Az IBS-t vagy a SIBO-t tekintve a kezelés bonyolultabb, több fokozatból áll, és gyakran a gasztroenterológus, a táplálkozási szakember, a klinikai pszichológus és a fizioterapeuta együttműködését követeli meg” – figyelmeztet Jarmila Kabátová. 

Van, akinek elég betartani a Low FODMAP diétát, van, akinek pszichológushoz is el kell mennie, vagy gasztroenterológiai kezelésben kell részesülnie. „Az IBS esetében nincs egyértelmű kezelés, ami azt jelenti, hogy csak a tüneteket lehet elfojtani” – mondja a szakember. Minden, IBS-ben szenvedő személy olyan tüneteket tapasztal, amelyek csak rá vonatkoznak, s amelyek a kiváltó októl függően változnak. Ez lehet stressz, esetleg más betegség is. Ma még semmi baja, de holnap már hasmenése lehet, egy hét múlva pedig székrekedése. 

Nagyító alatt 

Sokan nem találkoztak még a FODMAP kifejezéssel. A FODMAP a fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok rövidítése. Ezek mind rövid szénhidrátláncú szénhidrátok, amelyek különböző élelmiszerekben találhatók, és egyes embereknél emésztési problémákat okozhatnak. Természetes módon fordulnak elő a élelmiszerekben. Ide tartozik a fruktóz, a fruktan, a galakto-oligoszacharidok, a laktóz vagy tejcukor, a poliolok, például a sorbitol és a manitol. 

„A FODMAP-ot tartalmazó ételek kerülése hatásos lehet az IBS olyan tünetei ellen is, mint a hasfájás, a felfúvódás, a rosszullét és ürítési zavar (hasmenés vagy székrekedés), s előnyös lehet a SIBO esetében is. Egyre többet beszélnek erről a nem cöliákiás gluténérzékenység, élelmiszerallergiák vagy lisztérzékenység kapcsán” – magyarázza Jarmila Kabátová. 

A FODMAP diéta célja tehát nem az, hogy az élete végéig kerüli az ember bizonyos élelmiszerek fogyasztását, hanem az, hogy megkeresik a vitás szacharidokat és élelmiszereket, meghatározzák az egyénileg tolerált mennyiséget a problémás élelmiszerekből, amely fo- gyasztás után még nem vált ki emésztési problémákat. A diéta fegyelmet igényel, bonyolult, több fokozatból áll, szabályai ismertek, ezért szakember segítségét kell kérni a végrehajtásához, hogy semmilyen fontos tápanyag ne hiányozzon a szervezetből.