Borús időben támad a depresszió

A WHO néhány éve a betegek számának emelkedésére és arra figyelmeztet, hogy a tíz legfőbb rokkantsági ok közül öt lelki betegségre vezethető vissza. A statisztikák szerint minden tizedik tartósan munkaképtelen depresszióban szenved, ám sokukat soha nem látta elmegyógyász. Pedig a kezeletlen lelki betegség majdnem 20-szor kerül többe a társadalomnak, mint az azonnali terápia. – Télen az emberek gyakrabban érzik a depreszszió sajátos formáját, a szezonális hangulati zavart. Míg sokan rossz hangulatukat kezelni tudják, mások nem képesek úrrá lenni rajta, és szenvednek a depresszió kellemetlen tüneteitől – ismertetette a tudnivalókat dr. Peter Breier pszichiáter-főorvos.

A kutatóknak eddig nem sikerült felfedni a betegség hátterét, ám biztos, hogy a fényviszonyok kihatnak az agyban zajló folyamatokra. Bebizonyosodott az is, hogy a környezeti hatások mellett az örökletes tényezők is közrejátszhatnak kifejlődésében. – A rendszerváltást követően egyre több szó esik a betegségről, mégsem sikerült elfogadtatni olyan országos, lelki betegség elleni programot, amely behatóan foglalkozna a problémával. Pedig a depresszió minden korosztályban előfordul, gyermekeknél szintén. Felnőtteknél összefügg a krízishelyzetek, a munkanélküliség, a magány, a gondok, tragédiák előfordulásával. A depressziós gyerekek visszahúzódóvá, befelé fordulóvá válnak, szomorúságuk, levertségük tartós, többnyire öngyilkossági kísérlettel is párosul.

Tünetek

lvászavarok: a túl hosszúra nyúlt alvás ellenére a beteg olyannyira fáradtnak érzi magát, hogy nem kel fel az ágyból.

Falánkság: magas szénhidráttartamú ételek, édesség utáni sóvárgás.

Kétségbeesés, reménytelenség, gyötrelem, szorongás, frusztráció, fáradékonyság, döntésképtelenség, bűntudat.

Családi gondok: érzelemszegénység, a társaság kerülése, ingerlékenység, a szexuális érdeklődés csökkenése.

Fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség csökkenése, ízületi vagy hasi bántalmak, mellkasi panaszok.

Viselkedési zavarok a fiatalkorúaknál

Kezelés

Az enyhébb tünetek – az antidepresszívumokon kívül – úgy enyhíthetők, ha a beteg sok időt tölt a szabadban. A nappali, természetes fény ugyanis gátolja a melatonin kiválasztását; minél kevesebb hormon kerül a véráramba, annál gyorsabb a felépülés. Vizsgálatok igazolták, hogy a melatonin hozzájárul a depressziós tünetek kialakulásához. Mi is azt ajánljuk a betegeknek, hogy a téli napsütésben legalább egy órát tartózkodjanak a szabadban. A séta gyógyhatása akkora, mint 2,5 óra fényterápia. A főorvos elmondása szerint a melatonintermelés fékezéséhez a napsugárhoz hasonló színes fényt kibocsátó lámpákat (legalább 2000 lux erősségű) használnak. – A betegek nemcsak különféle pszichoterápiás kezelésekben részesülnek, hanem huzamosabb ideig gyógyszerre szorulnak, a leghatásosabb, korszerű szerek kiválasztása a szakorvos feladata. Az orvosságok az agyi ingerületátvivő anyagok, a szerotonin, dopamin és noradrenalin koncentrációját változtatják meg – figyelmeztetett. Utalt arra, hogy a depresszió az ember testi-lelki bajainak régen ismert jelensége. Köznapi értelemben búskomorságot, tartós rosszkedvet, levertséget jelent, ám az orvosok különböző fokú és intenzitású megbetegedésről beszélnek. Amely nemcsak magának a betegnek, hozzátartozóinak, hanem a társadalomnak is óriás gondot jelent. Jó hír viszont, hogy az egyik legeredményesebben kezelhető lelki betegségről van szó. (péterfi)

Ha a búskomorság tartóssá válik

A depresszióra való hajlam örökölhető. A genetikai hajlam 75 százalékban fennáll akkor, ha mindkét szülő depressziós. Ha csak az egyik szenved a betegségtől, akkor az esély 25 százalékos. Szlovákiában nem készültek felmérések a depressziósok számáról, feltételezni lehet, hogy minden 5-10. lakos érintett. Mivel a súlyos betegek gyakran foglalkoznak az öngyilkosság gondolatával, nem szabad figyelmen kívül hagyni állapotukat, tartós búskomorságukat.