Bármely életkorban elkezdődhet az alvajárás

Úgy gondolják, hogy minden ötödik gyermek legalább egyszer alvajár. A legtöbben kinőnek belőle, mire elérik a pubertást, de néha felnőttkorig is fennmaradhat ez a probléma.

Miért fontos beszélni róla?

Az alvás alatt megjelenő szokatlan viselkedések, mozgások vagy vegetatív jelenségek éjszakai epilepsziás rosszullétektől való elkülönítése néha nehézséget jelent. Epilepsziára utalhat az éjszakai jelenségek rövidsége (egy percen belüli esemény), és nagyfokú sztereotípia – ez utóbbi azt jelenti, hogy jellemzően mindig ugyanaz a forgatókönyv, ami zajlik, és ugyanúgy, ismétlődő (repetitív) módon.

Mit kell tudni róla?

Az úgynevezett ébredési – arousal – paraszomniák a mély, lassú hullámú alvásból való részleges ébredésnek felelnek meg. Ilyen paraszomnia az alvajárás is, vagy más néven szomnambulizmus.

De a paraszomniák közé soroljuk az éjszakai felrettenést (sleep terror vagy ismertebb nevén pavor nocturnus) és a zavart ébredést is. Ezek általában elalvás után másfél- két órával, az első alvásciklusban jelennek meg, amikor az alvás a legmélyebb fázisból felületesebbe fordul. Közös jellemzőjük a részleges vagy teljes amnézia az eseményre, az álmodás pedig ilyenkor ritka.

Az alvajárásra 5–30 percig tartó komplex cselekvéssor jellemző: járkálás, pakolás, öltözés-vetkőzés, akár autóvezetés, de általában ártalmatlan sétálásból, majd nem megfelelő helyre való visszafekvésből áll. Ritkán, de előfordul az agresszív, veszélyes cselekedet vagy akár sérülés is. A probléma a gyermekek több mint tíz százalékát érinti, de fiatal felnőttkorban ritkább.

Miért járnak alva egyesek?

Az alvajárás pontos oka nem ismert, de úgy tűnik, hogy egyes családokban gyakrabban fordul elő: az esetek többségében familiárisan halmozódó, örökletes zavarokról van szó. Tehát nagyobb valószínűséggel lesz alvajáró az, akinek közeli családtagjai alvajárást vagy éjszakai felrettenést tapasztalnak vagy tapasztaltak korábban.

Mi válthatja ki?

Kiválthatja vagy ronthatja az alvajárást:

• ha nem alszik eleget
• a stressz és a szorongás
• magas lázzal járó fertőzés, különösen gyermekeknél
• ha valaki túl sok alkoholt iszik, vagy egyéb szert fogyaszt
• bizonyos típusú gyógyszerek, például egyes nyugtatók
• akár az is, ha megriad egy hirtelen zajtól vagy érintéstől, ami hirtelen felébreszti a mély álomból
• ha hirtelen felébred a mély álomból, mert WC-re kell mennie
• más alvászavarok is, amelyek miatt gyakran ébred vagy hirtelen felébredhet éjszaka, mint például az obstruktív alvási apnoe és a nyugtalan láb szindróma, szintén kiválthatnak alvajárási epizódot.

Az ilyen kiváltó tényezők némelyikének megelőzésére tett lépések – például az elegendő alvás biztosítása, valamint a stressz kezelésére és csökkentésére szolgáló stratégiák kidolgozása – gyakran segíthetnek a probléma megoldásában.

Mi történik, ha az ember alva jár?

Az alvajárás egyes epizódjaiban előfordulhat, hogy egy személy egyszerűen felül az ágyban és körülnéz, rövid ideig zavartnak tűnik. Mások felkelhetnek az ágyból, sétálhatnak, kinyithatják a szekrényeket, felöltözhetnek vagy ehetnek is, és izgatottnak tűnhetnek. Sokak pakolásznak, esetleg motyognak magukban.

Szélsőséges esetekben a személy kisétálhat a házból, és összetett tevékenységeket végezhet, például autót vezethet. A szemek általában nyitva vannak alvajárás közben, bár az illető egyenesen keresztülnéz az embereken, és nem ismeri fel őket. Érdekesség, hogy gyakran jól tudnak mozogni az ismerős tárgyak körül. Ha olyan személlyel beszél, aki épp alva jár, előfordulhat, hogy részben válaszol, vagy épp értelmetlen dolgokat mond. A legtöbb alvajárási epizód 10 percnél rövidebb ideig tart, de hosszabbak is lehetnek, akár félórásak is. Minden epizód végén a személy felébredhet, vagy visszatérhet az ágyba, és elaludhat. Reggelente általában nem emlékeznek rá, mit csináltak, vagy esetleg részlegesen fel tudnak idézni apróságokat. Ha az érintettet alvajárás közben felébresztik, a személy zavartnak érezheti magát, és nem emlékszik a történtekre, sem arra, hogy hol van, vagy mit is csinál pontosan.

Mi a teendő?

A legjobb dolog, amit tehetünk, ha valakit alvajárás közben találunk, az az, hogy megbizonyosodunk arról, hogy biztonságban van. Ha nem zavarják meg az alvajárókat, gyakran újra elalszanak. Célszerű, hogy óvatosan vezesse vissza az ágyba, megnyugtatva őt. Ne kiabáljon, ne riassza meg a személyt, és ne próbálja meg fizikailag megfékezni, hacsak nincs veszélyben, mert akár agresszíven is reagálhat, pl. odacsaphat, megütheti önt, vagy lelökhet valamilyen tárgyat sérülést okozva.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Bár az alkalmankénti alvajárási epizódok általában nem igényelnek orvosi ellátást, és az alvajárás ritkán valami komoly jele, és idővel javulhat, különösen gyermekeknél, mégis érdemes lehet felkeresni gyermekek esetében gyermekneurológust, felnőttek esetében a háziorvost vagy neurológust, hogy kizárjon más, komolyabb megbetegedéseket, melyek hasonlóságot mutathatnak az alvajárással, de jóval komolyabb betegségek. Ilyen a fentebb említett epilepszia, az obstruktív alvási apnoe vagy a nyugtalan láb szindróma.

Érdemes megfontolni a háziorvos felkeresését akkor is, ha gyakran fordul elő alvajárás, és attól tart, hogy fennáll a veszélye annak, hogy valaki megsérülhet, önmagában vagy másokban kárt tehet az alvajárás során, vagy ha az epizódok felnőttkorban folytatódnak, esetleg az alvajárás felnőttkorban kezdődik.

Ilyenkor a háziorvos beutalhatja önt neurológushoz vagy egy speciális alvásközpontba/alváslaborba, ahol részletesebben meg lehet beszélni az ön vagy gyermeke alvási anamnézisét. Adott esetben alvásvizsgálatokat vagy EEG-t lehet végezni, hogy kizárjanak más olyan állapotokat, amelyek kiválthatják az alvajárást, mint például az obstruktív alvási apnoe, epilepszia vagy a nyugtalan láb szindróma.

Kezelése

Az ébredési zavarok specifikus gyógyszeres kezelése nem ismert, de leírták a triptofán jótékony hatását, és megkísérelhető a clonazepam, clomipramin, imipramin adása is. Egyes esetekben, ha gyakori az alvajárás, vagy fennáll annak a veszélye, hogy súlyosan megsérülhet, önmagában vagy másokban kárt tehet az alvajáró, olyan gyógyszereket alkalmaznak, mint a benzodiazepinek vagy antidepresszánsok. Ezek a gyógyszerek segíthetnek elaludni, és csökkenthetik az alvajárási epizódok gyakoriságát. Legtöbbször azonban elegendő az alváshigiéné rendezése, általában segít, ha megpróbál eleget aludni, és rendszeres és pihentető rutint folytat lefekvés előtt, illetve segít az alvást fragmentáló (megszakító) zavaró tényezők, mint az alvási apnoék, szer- vagy alkoholhasználat kiküszöbölése is. Bizonyos esetekben egyes pszichoterápiás módszerek – mint a kognitív viselkedésterápia (CBT) vagy a hipnoterápia – önmagukban vagy a gyógyszeres terápia kiegészítéseként is gyógyítók vagy hasznosak lehetnek. Nagyon fontos a sérülések lehetőségének megelőzése.

(webbeteg)