Ez a jelenség évekkel előre megjósolhatja a demenciát!

A demencia korai jelei lassan már a negyvenes éveidben is megmutatkozhatnak. Egyetlen feltűnő test által képzett hang adhat támpontot arra, hogy nálad fennáll-e a veszély.

A Neurology című folyóiratban közzétett tanulmányban 140 ember vett részt, akiknek átlagéletkora 73 év volt. Mindenkit egy biomarkerre vizsgáltak, ám 103 résztvevőnél vizsgáltak egy másik biomarkert is.

Az egyik biomarker a fehérállomány hiperintenzitása volt, amely „az agy fehérállományában MRI vizsgálat során gyakran előforduló fényes foltok, amelyek az öregedés és az érrendszeri betegségek során jelennek meg” – írta a Live Science-nek küldött e-mailben Dr. Diego Carvalho neurológus docens és a tanulmány vezető szerzője. Ezek a helyek a fehérállomány károsodásának területeit jelentik.

Mint az oldal magyarázza, a második biomarker, az úgynevezett „corpus callosum gén frakcionális anizotrópiája” azzal függ össze, hogy a víz hogyan áramlik át az agy sejtjeinek „vezetékein”, az axonokon. Ennek a vízáramlásnak a változása – írja Carvalho – összefügg az axonok károsodásával, és az érbetegség korai jele lehet. A corpus callosum egy idegrostköteg, amely összeköti a két agyféltekét, és a szerv legsűrűbb fehérállományát tartalmazza.

A tanulmányban obstruktív alvási apnoéban (OSA) szenvedő embereket vizsgáltak. Ez alvás közben akkor fordul elő, amikor a torok felső izmai ellazulnak és elzárják a légutakat – tehát az ember horkol. A kutatók MRI-vel és alváselemzéssel vizsgálták, hogy az alvási apnoé és a megváltozott alvás összefügg-e a fent említett biomarkerekkel.

A teljes kutatócsoport meglehetősen egyenletesen oszlott meg az enyhe, közepes és súlyos OSA-ban szenvedők között, és a legtöbb embernek nem volt kognitív károsodása a vizsgálat során sem.

A kutatók megállapították, hogy azok a résztvevők, akik kevesebb időt töltöttek lassú hullámú alvásban, mindkét típusú biomarker által sokkar inkább érintettek. Mindkettő önmagában is összefügg az Alzheimer-kór vagy az általános kognitív hanyatlás, vagyis a demencia, valamint a stroke kialakulásának fokozott kockázatával.

Külön kimutatták, hogy a súlyos OSA-ban szenvedő embereknél a fehérállomány-rendellenességek is jelentősebb hatást mutatnak, mint az enyhe vagy közepes OSA-ban szenvedő embereknél.

A kutatás tehát összefüggéseket mutat ki az alvási apnoe, a mély alvással és a fehérállománnyal kapcsolatos rendellenességek között, de nem tudja megmondani, hogy ezek az alvásbeli különbségek okozták-e a rendellenességeket, vagy a fehérállománybeli különbségek zavarhatták-e az alvást. Így a kölcsönös hatás igen valószínű.

(pluska.sk)