Az étkezés a daganathajlam

Naponta átlagosan 100-160 g zsírt fogyasztunk. Túlságosan is sokat állítják a táplálkozással foglalkozó szakemberek, hiszen a mértéktelen zsírfogyasztás hozzájárulhat a vastagbél-, a hasnyálmirigy- és a prosztatarák kialakulásához. A hosszú időn keresztül fogyasztott zsír ezenfelül túlsúlyhoz is vezet, ami viszont az epehólyagrák kialakulásának, ill. a női nemi szervekben kialakuló tumornövekedésnek kedvez.

Védelmező és károsító ételek

A rákos megbetegedés kialakulásában számtalan tényező játszik közre. Táplálkozásunk néhány összetevőjéről mindenestre kiderült, csökkenti vagy növeli-e a rák kialakulásának esélyét.

u Mindezt nagyon jól illusztrálja a rostanyagok példája. A 20. sz. kezdetén még kb. 100 g-ot fogyasztottunk belőle naponta, mára ez a mennyiség mintegy 20 g-ra csökkent. Minél kevesebb a rostanyag az ételben, annál hosszabb ideig időzik a „táplálékkása“ a belekben. Azokat a káros anyagokat, amelyek elősegítik a rákos megbetegedést, nem tudjuk kellő gyorsasággal kiválasztani. Mindemellett a bélbaktériumok bizonyos rostokból rövid láncú savakat képeznek, mint pl. a vajsavat, amely bizonyos mértékig védi a sejteket. Tény az, hogy amióta kevesebb rostot fogyasztunk, nőt a vastagbélrákos betegek száma.

A vastagbélrák kialakulásánál úgy tűnik, hogy a túlzásba vitt fehérjefogyasztás elsősorban hús formájában is szerepet játszik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a fehérjeszegény étkezést kellene előnyben részesítenünk. Ha túl keveset eszünk belőle, csökken a szervezet ellenálló-képessége, s így a rákos sejteknek nagyobb az esélye a szaporodásra. A megfelelő mennyiséget kell eltalálni, ami a táplálkozáskutatók szerint felnőttek esetében kb. napi 30 g.

Egyértelműen rákkeltő anyagnak számít a nitrosamin. Jelentős mennyiségben képződik, ha pácolt vagy füstölt ételt melegítünk.

A romlott ételeken képződő penész gyakran aflatoxint tartalmaz, amely elősegíti a májrák kialakulását.

A környezetszenynyezés ételeinken is nyomot hagy. A mérgező nehézfémek, mint a króm és a kadmium gyakran megtalálhatók a zöldségekben és takarmánynövényekben, s így további rizikót jelentenek.

Az alkohol is növeli a rák esélyét. Azok az emberek, akik rendszeresen sok alkoholt fogyasztanak, gyakrabban betegszenek meg mell-, nyelőcső-, száj- és garatrákban. A mellrák esetében az alkohol mennyisége jelentős szerepet játszik, függetlenül attól, hogy milyen típusú alkoholtartalmú italt fogyasztunk. Ezzel szemben a nyelőcső-, száj- és garatráknál a rizikó a röviditalok fogyasztásával nő meg alapvetően.

Védelmező vitaminok

Hogy a rákos megbetegedés kockázatát elkerülhessük, figyelmet kell fordítanunk a kiegyensúlyozott, teljes értékű tápanyagokat tartalmazó étkezésre, amely többek között sok rostanyagot is tartalmaz. A tudósok különleges védőfunkciót tulajdonítanak a C- és E-vitaminnak, a béta-karotinnak, a cinknek és a szelénnek. Utóbbi nagy mennyiségben tengeri halakban és magvakban található, míg a sejtvédő vitaminokat elsősorban a sárga és piros színű zöldségek tartalmazzák. Elegendő mennyiséget fogyasztva, az említett anyagok csökkentik a sejtek rákos elváltozásának veszélyét.

Ötletek a megelőzésre

Részesítsük előnyben a zsírszegény ételeket, fogyasszunk naponta az évszaknak megfelelő zöldséget, fűszernövényeket, gyógynövényeket, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű termékeket!

Mindig alaposan mossuk meg a zöldséget és a gyümölcsöt! A külső leveleket fejtsük le, és a héját jól dörzsöljük le száraz ruhával!

A következő élelmiszereket csak kivételes esetben fogyaszszuk, akkor sem sokat: vadon nőtt gombát, tintahalat, belsőségeket és mindent, amit sóval konzerváltak vagy füstöltek, mint a szalonnát, sonkát, felvágottakat és halkonzervet!

Együnk kevesebb húst, fehér cukrot és édességet!

Ne grillezzünk faszénnel!

A pácolt ételeket ne süssük, és ne grillezzük!

A penészes ételeket mindig dobjuk ki!

Csak kevés alkoholt fogyaszszunk!

Kerüljük a túlsúlyt, de az alacsony testsúlyt is!