Az artéria betegségei 2.

Artériagyulladást (arteritisz) a verőér falának meggyengülése, rugalmatlanná válása okozhat. Az elváltozás verőértágulat (aneurizma) kialakulásához vezethet. Az erek összeszűkülésével a trombózis veszélye is megnő.

Az artériagyulladás az egész szervezetet érintheti, de egy végtagra, bizonyos érszakaszra vagy csupán egyetlen érre is korlátozódhat (pl. Horton-féle időszakos artériagyulladás).

Leggyakoribb a lábakban jelentkező artériagyulladás. A betegség egyre fokozódó fájdalommal jelentkezik, mely idővel teljesen mozgásképtelenné teszi a beteget. Amikor a fájdalom a lábak nyugalmi állapotában sem szűnik meg, fennáll az üszkösödés veszélye. Szerencsére a betegségnek ez a kései stádiuma ma már általában legyőzhető. Az erek beszűkülését az érfalak összehúzódásai is kiválthatják, ami tovább súlyosbítja az artériagyulladást. Sebészeti beavatkozással az erek áteresztőképessége helyreállítható.

Artériagyulladás kialakulhat érelmeszesedés, cukorbetegség vagy ritkább esetben kiütéses tífusz és szívbelhártya-gyulladás következtében is. De önállóan is felléphet (pl. Buerger-szindróma). Emellett különböző sérülések, fagyások, érgyulladások (flebitisz, visszérgyulladás) is előidézhetik.

A fájdalom zsibbadásformájában jelentkezik, mely izommunka esetén felerősödik. A betegség előrehaladtával izomgörcsök is fellépnek. Később a szövetek ellátatlansága tápanyaghiányos állapothoz vezet (elvékonyodó és töredező körmök, hideg, sápadt, szederjes bőr). A csontokban kalciumhiány is kialakulhat, az izmok sorvadásnak indulnak. Az artériagyulladás végső szakaszában a vérellátottság oly mértékben lecsökken, hogy megkezdődik a szövetek elhalása, üszkösödés (száraz vagy nedves üszök).

Aneurizma

Az aneurizma a károsodott artériafal kiboltosulása. Az okozott panaszok nagyon változatosak lehetnek, attól függően, hogy a test melyik részén jelentkeznek, és mekkora a kiterjedésük.

Csillapíthatatlan köhögés, rekedtség, légzési panaszok, mellkasi fájdalmak jelzik, ha az aneurizma az aorta szívből kilépő szakaszán helyezkedik el. Szorító mellkasi fájdalom az aorta ún. disszekáló aneurizmáját jelezheti, amikor is nagy nyomással az aorta falának rétegei közé préselődik a vér. A hasban pulzáló daganat tapintható, ha az aneurizma az aorta hasi szakaszán van. Az erős fejfájás az agyi erek aneurizmájára utal.

Az aneurizmák kialakulásának háromféle oka lehet: az artériafal izmainak veleszületett gyengesége; gyulladások, amelyek gyengítik az artériafalat; és végül az artériafal átépülése arterioszklerózis (érelmeszesedés) és magasvérnyomás-betegség talaján. A megbetegedési kockázat a kor előrehaladtával fokozódik.

Az aneurizmák – attól függően, hogy a test melyik részében helyezkednek el és mekkora a kiterjedésük – voltaképpen életveszélyes elváltozások. A megelőzés egyetlen lehetséges módja a magas vérnyomás normál értékre csökkentése, és lehetőség szerint az érelmeszesedés megelőzése vagy legalábbis kialakulásának lassítása.

A kezelés legtöbbször műtéti. Miután az orvos alapos vizsgálatokkal – röntgen, ultrahang, komputertomográfia – megállapította az aneurizmát, amely fájdalmat okoz vagy veszélyesnek tűnik, gyógyszere terápiát alkalmaz. Első lépésben lecsökkenti a magas vérnyomást, majd a normál értékek beállítása után elvégzi a helyreállító műtétet.

A véráramlás javítása

Álljon egész talppal a földre a fallal szemben, kb. 1 méterre! Dőljön a falnak, kezével támaszkodjon meg, majd hajlítsa be karjait tízszer, mintha fekvőtámaszt csinálna! Hátát és lábait tartsa egyenesen!

Tízszer üljön le egy székre és álljon fel, közben kinyújtott karjait keresztezze!

Hússzor álljon lábujjhegyre, majd váltakozva billegjen: egyik sarok fenn, a másik lenn!

Végezzen tíz térdhajlítást egyenes háttal, ha szükséges, támaszkodjon egy szék támlájára!

Gyakran járjon lépcsőn lábujjhegyen!