Az allergia ne váljon asztmává...

„Ha az allergiás náthát nem kezelik, az esetek többségében akár asztmává fajul” – magyarázta a két betegség közötti összefüggést dr. Miloš Jeseňák allergológus professzor. „Sok beteg nem kezelteti magát, mert panaszokat csak akkor észlelnek, amikor a levegő tele van virágporral. A gyógyszertárban sprayt vagy antihisztaminikumot vásárolnak, és egész évben ezzel kezelik magukat – figyelmeztetett a szakember, majd hozzátette, hogy ez a magatartás megbosszulhatja magát. Bár szezonális allergiáról van szó, a légutak gyulladása egész évben jelen van, s a légutakban visszafordíthatatlan változások zajlanak le. Hogy ezt elkerüljük, fontos a korai kezelés és a helyes diagnosztika.

Két betegség, két tünetcsoport

Míg az allergia a felső légutak gyulladásos betegsége, az asztma sokkal súlyosabb betegség, mások a tünetei is: hosszú ideig tartó krónikus betegség, amit a hörgőgyulladás vált ki. Előfordulhat, hogy sokáig semmit jelét nem tapasztalja a beteg. A nehezített légzés, az irritáló köhögés és a hosszú ideig tartó nátha jellemzi. Az asztmás légutaiba nem jut elég levegő, ami azonnali beavatkozást igényel, mert ellenkező esetben akár halállal is végződhet.

„Jelenleg még nem ismerünk olyan eszközt, amivel csökkenteni lehetne az allergia kifejlődésének kockázatát. Sokszor kerül szóba például a szoptatás mint a megelőzés hatékony formája. Vitathatatlan, hogy nagyon fontos, de a szoptatás sem védi meg a gyereket sem az allergiás náthától, sem az asztmától” – emlékeztetett a szakember, majd figyelmeztetett, hogy amint megjelenik az allergiás nátha, fel kell keresni az orvost.

Az allergia helytelen kezelése nem csak egészségi szövődményeket okoz. Egy új tanulmány szerint a szlovák gazdaságot évente eurómilliókkal gyengíti. „Az asztma kezelése sokkal drágább, mint az allergiás nátháé. Az egészségbiztosítók adataiból kiinduló elemzésünk szerint az asztma kezelése évente kétszer annyiba kerül, mint az allergiás nátháé” – ismertette a tanulmány eredményeit dr. Róbert Babeľa professzor.

A munkáltatók réme

Az allergia és az asztma kezelésére 2018-ban 787 millió eurót fordítottunk, de a közvetlen, tehát egészségügyi kiadások ennek az összegnek csak a 9 százalékát tették ki. A maradék közvetett, vagyis szociális kiadás volt, ami azt jelenti, hogy a beteg sokszor kimaradt a munkából. Gyakran nem is hagyományos munkaképtelenségről van szó, hanem az úgynevezett prezentizmusról,
vagyis arról a helyzetről, amikor az alkalmazott ugyan a munkahelyen van, de a betegség miatt csökkent a teljesítménye.

A kezeletlen allergia az egészségi állapot romlása mellett az egészségügyi és szociális kiadásokat is jelentős mértékben megnövelheti. „Tanulmányunk szerint az allergiás nátha kezelési költségei a felét teszik ki az asztma kezelési költségeinek” – mondta Babeľa professzor. Gondot az allergiások 45 százaléka jelent, akik nem kezeltetik magukat, amivel még jobban megnövelik a költségeket, bár ez nem bizonyítható. Többségük olyan kezelést alkalmaz, ami csak a tüneteket, nem pedig a betegséget orvosolja. Bár van gyógyszer az allergiára, a betegeknek csak hozzávetőlegesen 10 százaléka veszi igénybe.

Az immunterápiáé a jövő

„Az immunterápia kezelni tudja mind a virágpor-, mind pedig az atka- vagy rovarcsípési allergiát. A kezelés lényege, hogy a beteg fokozatosan egyre több olyan anyagot kap, amire allergiás. Célja az, hogy megtanuljon az immunrendszer reagálni az allergénre. A gyógyításon kívül ezzel csökken az új allergia vagy az asztma kialakulásának kockázata” – magyarázta Miloš Jeseňák professzor.

A nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy világszerte nő a légzőszervi betegségek száma. Tekintettel arra, hogy 80 százalék a valószínűsége annak, hogy allergiás szülőknek a gyereke is allergiás lesz, a közeljövőben a helyzet valószínűleg nem változik. Ezért fontos, hogy az allergiás náthára és az asztmára mint kezelésre szoruló, súlyos betegségre tekintsünk. Tudatosítani kell, hogy az asztma az élet végéig szóló diagnózis, és nem gyógyítható.

(kovács)