Az allergia a magzati életben kezdődik?

Az asztma, illetve más allergiás jellegű betegségek kialakulásának valószínűsége már a születés idején jól prognosztizálható – vélik a kutatók.

Szerintük az antitestek magas szintű jelenléte a vérben komolyan valószínűsíti azt, hogy a gyermekeknél a későbbi életévek során asztma vagy valamilyen más allergiás betegség alakul majd ki. Az antitestek jelenléte ugyanis azt jelzi, hogy az immunrendszer már megkezdte a válaszadást az allergizáló anyagokra.

A kutatók ezerháromszáz, 1989 és 1990 között született gyermek köldökzsinórból nyert vérmintáját analizálták, és mindegyik mintában mérték az IgE elnevezésű immunglobulin szintjét. Ezt az anyagot termeli ugyanis az immunrendszer az allergénekre – mint például a háziállatok szőrre, a házi porra vagy a pollenekre – adott immunválaszként.

A vizsgálatban részt vevő gyerekeket több időszakban, egy, két, négy, illetve tízéves korukban is megvizsgálták, ellenőrizendő, hogy kifejlődött-e náluk asztmatikus vagy valamilyen allergiás megbetegedés. A kutatók azt találták, hogy négyéves korára minden ötödik gyerek már érzékenynyé vált valamilyen allergénre, tízéves korára pedig már minden negyedik gyermek küzdött az allergiás megbetegedések valamilyen formájával.

Azok a gyerekek, akiknél a köldökzsinórból vett vérmintában az IgE szintje kétszer magasabbnak mutatkozott az átlagosnál, különösen nagy valószínűséggel lettek későbbi életéveik során allergiások.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok a gyermekek, akiknél születésükkor magas az IgE-szint, körülbelül kétszer nagyobb eséllyel válnak allergiássá későbbi életéveik során.

Minden tizedik gyermeknél már egy és kétéves kora között diagnosztizálható volt az asztma, négyéves korra pedig már hétből egy apróságnál állapították meg a betegséget.

Bár a négyéves korra diagnosztizált asztma és az IgE szintje között nem volt kimutatható kapcsolat, az újszülött-korban magas IgE szintet mutató csecsemők tíz éves korukra 66%-os valószínűséggel lettek asztmássá.

Ezen túl, a tudósok azt is megállapították, hogy a magas IgE szinttel rendelkező újszülötteknél háromszor nagyobb eséllyel alakult ki asztma akkor is, ha azt megelőzőleg nem voltak érzékenyek egyetlen allergénre sem.

E látszólagos ellentmondás azért fordulhat elő, mert az asztmatikus megbetegedések bizonyos eseteinél az immunrendszer nem az egy-egy allergén által jellemzően kiváltott speciális reakciókkal válaszol az érzékenyítő anyagra, hanem valamilyen egyszerű légúti betegséggel.

A kutatók szerint az immunrendszer drámai változásokon megy keresztül, méghozzá a magzati élet során – ezek a változások legelőször a terhesség első harmadának vége felé kezdődhetnek el. A kiváltó okokat pedig szerintük az anyai környezetben kell keresni, amelyek csakúgy, mint más egyéb faktorok, a placentán keresztül hatnak a magzatra.

A kutatók eredményeik tükrében úgy vélik, hogy a magzati élet alatti immunvédelem sokkal meghatározóbb erejű lehet a betegség szempontjából, mint a már meglévő gyerekkori allergiák befolyásolása.

„Az elmúlt 10–15 évben sok kutatás helyezte a fókuszba a korai élet alatt ható azon befolyásokat, amelyek közrejátszhatnak a gyermekkori asztma kialakulásában, de lehet, hogy még előbbre kell mennünk, és a kiváltó okokat az anya által biztosított magzati környezetben kell keresnünk” – hangsúlyozta a kutatás vezetője, Dr. Hasan Arshad a BBC News Online-nak adott nyilatkozatában.

Az eredmények összecsengenek azzal a régóta a köztudatban élő vélekedéssel, hogy a kismamáknak különösen ügyelniük kell arra, milyen életmódot folytatnak a terhességet megelőző rövidebb időszakban, illetve közvetlenül állapotosságuk idején; hódolnak-e káros szenvedélyeknek, milyen ételeket fogyasztanak, milyen lakókörnyezetben élnek. Röviden, a kutatás eredményei valószínűsítik, hogy a kismamák életmódja nagy mértékben befolyásolják magzataik fejlődését.