Autogén tréninggel a stressz ellen

A stressz elmaradhatatlan kísérője napjainknak. A felfokozott izgalmi állapot lehet pozitív hatású is, ám ha a stresszről esik szó, természetesen inkább az enyhébb-súlyosabb ártalmait kezdjük sorolni.

Selye János, a stressz-elméletet 1936-ban már Kanadában kidolgozó, magyar származású orvosprofesszor szerint az emberi teljesítés feszültséggel jár, szélsőséges helyzetben azonban szorongással.

A feszültség érzelmi színezetű készenléti állapot, aggodalom, nyugtalanság, amelyet izomfeszültség érzése is kísér. A szorongás viszont tárgytalan félelem, már a feladat megkezdése előtt jelentkezik. Az izomfeszültség erősebb, mint az előző esetben, görcsszerűvé válik. Ám tévedés azt hinni, hogy a stressz olyan, amit el kell kerülni. Voltaképpen nem is lehet, mert teljes stressz nélküliség nem létezik. A lényeg, hogy az adott szituációt hogyan vagyunk képesek feldolgozni.

Selye szerint kétfajta feszültség van: a serkentő, illetve a gátló feszültség. Az előzőt a feladat megoldására ösztönző, izgalmi állapot kíséri, teljesítés esetén sikerélményt ad, ami további teljesítményre serkent. Hatására kialakul a magas intelligencia, a sikerorientált személyiség. A gátló feszültség viszont ennek ellenkezőjével jár. Jellemzi, hogy a feladat megoldásánál erős izgalmi állapot lép fel, a teljesítés nem ad sikerélményt és nem ösztönöz további feladatra. Hatására kudarcorientált egyéniség alakul ki.

A stressz-helyzetnek nemcsak lelki, hanem testi kísérői is vannak. A tartós stressz során számos pszichoszomatikus panasz és betegség lép fel. A stressz lefolyásának három fő szakaszát különböztetik meg a szakemberek. Az elsőt alkalmazási fázisnak nevezik, ekkor a test megkísérli az új helyzethez való alkalmazkodást. A következő fázist ellenállási állapotnak minősítik, és végül a kimerültséget tekintik a harmadik fázisnak.

A stressz okozta problémák leküzdésére számtalan módszer, eljárás született, ezek között az úgynevezett szuggesztiós jellegű megoldások a leggyakoribbak. Ezek egyike az autogén tréning, ami voltaképpen önszuggesztión épül, alapjában a relaxáció, a vegetatív funkciók tudatos befolyásolására szolgál. Az autoszuggesztió az egyénből indul ki, a viselkedés tudatos megváltoztatását tűzve célul. Az autoszuggesztiós eljárás a terapeuta segítségével megtanulható és egyedül is alkalmazható. Hat, egymásra épülő elemből és ennek megfelelő gyakorlatokból áll, amelyeknek a fázisai az izomzat feszültségének oldását, az erek ellazítását, a szív, majd a légzés működésének javítását, illetve a hasi szervek görcseinek oldását szolgálják. Az autogén tréning során az önszuggesztió a legfontosabb eszköz. Alkalmazásával elérhető, hogy például az izmok ellazulnak, ha nehézségérzetet alakítunk ki. Az erek görcsös feszültségének elhárítására szolgál a melegségérzet kialakítása, ugyanígy a hasi szerveknél is. A tudat befolyásolására a hőérzetet alkalmazzák. Példa az alkalmazásra: a meleggyakorlattal az illető azt sugalmazza önmagának, hogy melegséget érez a karjában, lábában, két perc múlva a melegségérzetet jóleső nyújtózkodás követi.

Az autogén tréning maximálisan napi 25-30 percet vesz igénybe, és aki megtanulja bármikor, s szinte bárhol gyakorolhatja.