Anyatejből is kimutatható a daganat

Ez a ctDNS úgynevezett folyékony biopsziával kimutatható az anyatejben, és a szülés utáni időszakban az emlőrák korai diagnózisának új eszközévé válhat. A kutatás eredményeit most publikálták a Cancer Discovery című folyóiratban.

A terhesség és a szülés utáni időszakban az emlőben bekövetkező élettani változások miatt a daganatokat nehezebb felismerni. Biológiailag a szülés utáni daganatok agresszívabbak, és a nők olyan életkorban esnek teherbe, amikor még nem végeznek lakossági mammográfiás szűrést.

Az utóbbi években kifejlesztették a folyékony biopsziát a húgyhólyagrák diagnosztizálására a vizeletből vagy a fej- és nyaki rákok szűrésére a nyálból. A kutatók úgy gondolták, hogy a daganat közelsége miatt az anyatej alkalmas lehet a rák folyékony biopsziával történő kimutatására. Megállapították, hogy az anyatejben szabadon keringő, tumor eredetű DNS található. A 15 vizsgált beteg közül 13 anyatejmintájában sikerült kimutatniuk olyan mutációkat, amelyek az emlőrákos betegek daganatában is jelen vannak, míg az ugyanekkor gyűjtött vérmintákban csak egy esetben mutattak ki ctDNS-t. A következő lépés az, hogy ezt a nem invazív tesztet nők ezrein végezzék el. A most közzétett eredmények alapján vizsgálatot kezdeményeznek, hogy világszerte 5000 olyan egészséges nőtől gyűjtsenek anyatejmintát, akik olyan mutációkat hordoznak, amelyek növelik az emlőrák kockázatát (BRCA1, BRCA2, PALB2, RAD51C/D). Az emlőrák jellemzően 35-40 éves kor felett fordul elő, ám egyre gyakoribb, amikor fiatalabbaknál alakul ki. Igen eredményesen kezelhető, ám ehhez – ahogy az összes daganat esetén – kulcsfontosságú az odafigyelés, a korai diagnózis. Ehhez otthoni önvizsgálatra, 18 éves kortól évenkénti rákszűrésre (fiatalon UH + tumormarkerek, 40 év felett mammográfia + tumormarkerek: CA 15-3, CA 549, MCA,TPS) van szükség. Természetesen panasz esetén mielőbbi nőgyógyászati konzultáció javasolt!

Tünetek: fájdalmas vagy fájdalmatlan (!) csomó a mellben, hónaljban, ciklustól függetlenül, váladékozás, a bőr vagy a mellbimbó behúzódása.

Rizikófaktor: életkor, genetika (BRCA mutáció), családi halmozódás, hormonterápia (pl. IVF, klimax kezeléséhez használt hormonok), dohányzás, nők, akik nem szültek/ szoptattak vagy az első gyermeküket 30 év felett szülték.

(egeszsegkalauz)