A szívinfarktus korai előfutárai

A szálak az 1953-ban, a koreai háborúban elhunyt amerikai katonák vizsgálatáig vezetnek vissza. A huszonegynéhány éves fiatalemberek nyaki ereiben olyan atheroszklerotikus plakkokat fedeztek fel, amelyekről feltételezték, hogy ezek már a későbbi érelmeszesedés, illetve az időskori szív- és érrendszeri betegségek előjelei. A felismerésnek akkor nem tulajdonítottak jelentőséget a szakmában, de az elszánt kutatócsoport kitartott álláspontja mellett, és 1969 és 72 között egy újabb szomorú esemény kapcsán, a vietnami háborúban elesettek között ugyanez a kutatócsoport megint célzott vizsgálatokat végzett. A fiatal amerikai katonák ereiben ismét megtalálták a jellegzetes plakkokat, míg az ázsiai katonák erei egészségesek voltak. Ebből nyilvánvalóvá vált, hogy az elváltozás nem a háború idegi megterhelésével és stresszével hozható összefüggésbe, sokkal inkább a helytelen amerikai táplálkozással és az egészségtelen életmóddal.

Ami a felnőtteknél a halálos négyes

A hetvenes években így már komolyan vették az intő jelet, és további vizsgálatokat folytattak a fiatal korosztályban, amelynek köszönhetően egyértelművé vált; a felnőttkori érkatasztrófákra való esélyt már gyermekkorban valószínűsíteni lehet. Ez nem jelenti azt, hogy a gyermekek ereit kellene belülről megvizsgálni.

A veszélyeztetetteknél fiatalkorban ugyanazok a kóros élettani folyamatok fedezhetők fel, amelyeket a felnőtt betegeknél a „halálos négyes“ összefoglaló név alatt emlegetünk. Náluk az elhízás, cukorbetegség, magas koleszterinszint és magas vérnyomás együttes jelenléte kezelés híján nagy valószínűséggel előbb-utóbb infarktushoz, stroke-hoz vagy más súlyos, sokszor halálos kimenetelű érkatasztrófához vezet. E kóros állapotok, illetve ezek kezdeti formái azonban külön-külön is jelentős kockázati tényezők. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulását alapvetően az öröklött genetikai adottságok és az életmód határozzák meg. Ezért fontos, hogy különösen azok táplálkozzanak és éljenek megfelelően, akik örökletesen veszélyeztetettek. Náluk a helytelen életmód már nagyon korán, 40 éves kor előtt tragédiához vezethet. A cél tehát, hogy a zsír- és szénhidrátanyagcsere-zavarokat, az elhízást, valamint a gyermekkori magas vérnyomást idejében felfedezzük, és kezelni kezdjük. Sajnos egyre több az elhízott gyerek, amiből arra gondolhatunk, többeket fenyeget a korai infarktus.

Mit jelent a gyermekkori kövérség?

A veszélyeztetett gyermekek egy része elhízott, de a kövérség nem egyértelmű jele az anyagcsere-zavaroknak. Hároméves kor alatt nincs jelentősége, hogy a kisgyerek jó húsban van-e, ilyenkor még a vérzsír-értékek is félrevezetők lehetnek. Lényegében 6-7 éves kor fölött érdemes vizsgálni a gyerekeket. Mindenképpen oda kell figyelni, ha a kövérség mellé anyagcsere-zavarok vagy magas vérnyomás is társul.

A kövér gyerekek 10-20%-ánál mérhető magas vérnyomás. Az iskolai orvosi vizsgálaton kívül természetesen otthon is meg lehet mérni a gyerekek értékeit, de azt tudni kell, hogy náluk más számít magasnak. Ha például egy ötéves gyermeknél 110 Hgmm-es szisztolés vérnyomásértéket mérnek, az ugyanolyan súlyos probléma lehet, mint egy 50 éves beteg 140-es értéke. Hozzá kell azonban tennünk, hogy az optimális vérnyomásértéket csak a gyermek termetének, méretének ismeretében lehet meghatározni. A komplex vizsgálathoz és szűréshez hozzátartozik a vércukor és koleszterin szintjének meghatározása is. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy 8-9 éves korban már meg lehet állapítani a kezelendő esszenciális magas vérnyomás diagnózisát.

Nagy eredmények, megmentett életek

Ahhoz, hogy a valóban veszélyeztetetteket ki lehessen szűrni, és oda lehessen rájuk figyelni, el kell, hogy jussanak a lipidológiai központokban dolgozó gyermekorvosokhoz.

Szülők figyelmébe!

A gyermekkori magas vérnyomás tipikus tünetei a gyakori fejfájás, orrvérzés és a karikás szemek, utóbbi nem csak vérszegénységre utalhat.

Nem kizárólag csak a kövér gyerekeknek lehet magas vérnyomása. Bizonyos lipid-anyagcsere-zavarok esetén a testalkat kifejezetten vékony is lehet. Ha például a sejtek lipidfelvétele gátolt, akkor a vérben nagy mennyiségben vannak jelen a különböző vérzsírok, és könnyen lerakódhatnak az érfalakon.Milyen a gyerekfogyókúra?

A kövér gyerekeknél a fogyást mindenféle túlzástól mentesen, fokozatosan szabad csak elérni. A legjobb, ha a gyermek nem fogy, csupán növésével párhuzamosan tartja a súlyát

A gyors „siker“ a gyerekeknél – ha lehet még károsabb – mint a felnőtteknél, hiszen a helytelen fogyókúra eredményeképp csupán a fejlődéséhez szükséges fehérjeraktárait és vizet ad le a szervezet, ahelyett, hogy a zsíroktól szabadulna meg. Mi több, a fejlődő szervezetnél az energiaadó zsír megvonása is káros. Az étrend összeállításánál a zsírok minőségére kell odafigyelni.

A magas vérnyomású gyerekeknél csökkenteni kell a sóbevitelt, illetve érdemes előnyben részesíteni a tengeri sót, amely kálium-tartalmánál fogva csökkenti a vérnyomást. A különböző tartósítószerekkel is fölösleges sót viszünk be.

Mindenképpen kerülni kell a palackos és dobozos üdítőket. A vizet és a saját kezűleg facsart gyümölcslevet lehet csak jó szívvel ajánlani.

A megfelelő étrend mellett napi egy-másfélóra mozgás szükséges, aminek intenzitása a gyermek alkatától, vérnyomásától is függ.