A napfény egyik titka

A D3-vitamin biológiai jelentőségét elsősorban a csontok felépítésében játszott szerepe adja: elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélcsatornából, majd ezen anyagok beépülését a csontokba. A D3-vitamin az emberi szervezetben növényi és állati eredetű anyagoknak a májban, és a vesében történő átalakulása során képződik a napfény ultraibolya sugarainak hatására.

Legfontosabb D-vitamin-forrásaink a tej, a tejtermékek, a tojás és a máj. Egyes halmájolajakban (csukamájolaj) rendkívül nagy koncentrációban van jelen. Ezekből átlagosan, vegyes étrend mellett, kellő napfény esetén, a szervezet saját maga képes előállítani a D3-vitamint. Fokozott növekedési ütem esetén a szükséglet megnő – gondoljunk az igen kis súlyú újszülöttekre vagy a serdülőkre. Mivel a mi éghajlatunkban a napfényben szegény évszakokban elégtelen a biológiailag értékes sugárzás, ezenkívül a csecsemők tápláléka nem tartalmaz elegendő előanyagot – még az anyatej sem –, szükségessé válik a vitamin gyógyszerkészítménnyel történő pótlása.

A D-vitamin-hiányon alapuló, csontosodás zavarát okozó betegség a rachitis vagy más néven angolkór. A vitamin hiánya következtében a csontképzés két fő ásványi anyagának, a kalciumnak és a foszfornak az anyagcseréje kórossá válik: a két anyag nem szívódik fel a bélből kielégítő mennyiségben, illetve a vese nem tartja vissza a foszfort, így azok hiányosan rakódnak le a csontok növekedési területén képződő porcszövetbe. Maga a porcszövet, a csontképződés előkészítő anyaga fokozottan termelődik, a normális határokon túlterjedve rendellenesen burjánzik. Az elmeszesedés zavara miatt a csontok puhák, elgörbülnek, törésre hajlamossá válnak. A legjellemzőbb korai tünet a nyomásnak kitett területeken a koponyacsontok felpuhulása: ha ujjunkkal nyomást gyakorlunk a tarkó tájékára, a csont, akár egy pingponglabda, benyomható.

A homlok- és a farcsontok dudorai a rendellenes burjánzás miatt a koponya kocka alakúvá válik. Ugyanakkor a kutacsok nagyok maradnak. A bordák csont-porc határán duzzanat tapintható, a mellkas alakja is torzul: két oldala benyomódik, a szegycsont előreugrik, „tyúkmellkas” jön létre. A mellkasi deformálódás miatt a csecsemő hajlamosabb a légúti megbetegedésekre. A csukló- és a bokaízület felett mindig megtalálhatók az ún. rachitises karperecek. Elhanyagolt esetben a már járni kezdő gyermek alsó végtagjai elgörbülnek, O alakú láb formálódhat, gerincoszlopa elgörbül.

Leánycsecsemőkön szűk medence alakulhat ki, mely később szülési nehézségeket okozhat. A csonttüneteken kívül petyhüdt izomzat, erősen elődomborodó „pókhas” és a belek tónustalansága miatt székrekedés jellemző. A mészforgalom zavara következtében az idegszövet kalciumtartalma is csökkenhet, ez görcskészséget idézhet elő (rachitises tetania). A D-vitamin túladagolása szintén veszélyes következményekkel járhat: a kalcium rendellenes helyeken, a belső szervekben (vesékben, erekben) rakódik le, ami az illető szerv működését súlyosan károsítja. A tünetek 1-3 hónappal a nagy adag D-vitamin bevitele után jelentkeznek: a gyermek étvágytalanná válik, sok vizet iszik, székrekedése van, ismétlődő hányás következtében lefogy; testi fejlődése lelassul, majd megáll. A D-vitamin adagjainak nagyságát – figyelembe véve a csecsemő vagy gyermek korát, esetlegesen fennálló alapbetegségét (pl. felszívódási zavar, vesebetegség) – a gyermekorvos állapítja meg. Általánosságban elmondható, hogy csecsemőkorban rendszeres, napi D-vitamin adása szükséges, ezt követően az őszi, téli, kora tavaszi hónapokban szükséges pótlás.