A megfázáshoz nem elég a hideg

Többségünk saját tapasztalatból ismeri az említett tüneteket, de zavarba jönnénk, ha arra az egyszerű kérdésre kellene válaszolnunk, hogy mi is valójában a megfázás?

A felső légutak gyorsan terjedő vírusos betegségéről van szó. Hadd mondjak néhány érdekességet: Tüsszentéskor 40 000 váladékcsepp kerül a levegőbe akár 40 méter távolságra, köhögéskor pedig
3 000 csepp. Az átlagember évente 2-5-ször fázik meg, de a kisgyerekek sokkal gyakrabban. Közösségbe járó gyereknél nem ritka az évi 5-10 megfázás sem.

Van összefüggés a megfázás és a hideg között? Valóban az alacsonyabb hőmérséklet okozza a betegséget?

Ez tévedés. Télen sem fázunk meg, ha nincsenek körülöttünk vírusok, ám ezek a kórokozók kedvelik a hideget, a hideg nyálkahártyát. Tudvalévő, hogy más a hőmérséklet az alsó légutakban, más az orrban. Az erek úgy reagálnak a hidegre, hogy összehúzódnak, aminek következtében a vérellátás romlik és alacsonyabb a hőmérséklet, kevesebb immunokompetens sejt található ott, romlik védekező képesség, logikus hát, hogy a betegség könnyebben tör ki. Hangsúlyozni kell, hogy vírus nélkül nincs megfázás. Tény, hogy a betegséghez bizonyos mennyiségű mikroorganizmus kell, de azt is tekintetbe kell venni, hogy szervezetünk bizonyos mennyiségű vírust hatástalanítani tud.

Az emberek többsége nem tud különbséget tenni az influenza vagy a megfázás között, mert a tünetek sokszor nagyon hasonlóak. Mi a lényeges különbség e két betegség között?

Elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy az influenza is vírusos betegség, akárcsak a megfázás, csak hogy más, agresszívabb vírus okozza. Az influenza esetében a beteg általános állapota rosszabb, gyakoribbak a szövődmények, gyakrabban alakul ki tüdőgyulladás. Az idősek és a gyenge immunrendszerű emberek számára életveszélyes lehet. Más a betegség lefolyása, súlyossága is. Alapvető különbség az, hogy az influenza hirtelen lép fel, mint derült égből a villámcsapás, és rövid időn belül teljesen kifejlődik. Láz, fej-, izom-, ízület-, szem- és torokfájdalom, valamint köhögés jellemzi. Nagy hibát követ el az, aki a lázat mindenáron csillapítani akarja. A vírus nem kedveli a meleget, így ha megemelkedik a testhőmérséklet, elpusztul. Amikor az ember lázcsillapítót vesz be, valójában segíti a vírus túlélését. Azt szeretné, ha minél hamarabb túl lenne a betegségen, nem akar órákat az ágyban tölteni, teát inni, izzadni, vitaminokat szedni, egyszerűen: nem akar kimaradni a munkából, pedig a vírusos betegséget elsősorban ágynyugalommal és különféle készítményekkel lehet legyőzni.

Bár a megfázás nem súlyos betegség, nem szabadna lebecsülni, mert az esetleges szövődményeket már sokkal nehezebb kezelni – figyelmeztetnek a szakemberek…

Igazuk van. Legfontosabb az ágynyugalom és az, hogy a beteg ilyenkor ne menjen emberek közé, igyon elég folyadékot, fogyasszon vitamint, aludjon eleget, párásítsa a levegőt, inhaláljon sóval és gyógynövényfőzettel. A mézes-citromos teán kívül egyebek mellett segít a fokhagyma, a gyömbér, a savanyú káposzta, a szegfűszeg, a fahéj, a kurkuma, a hársfa-, csipkebogyó-, bodza- és borsmentatea. A dohányzást fel kell függeszteni, akárcsak az alkoholfogyasztást. A lábon kihordott megfázás súlyos szövődményekkel járhat és sok embert megfertőzhet. Nincs olyan gyógymód, ami megszünteti a megfázás okát. A vírusokat elpusztító gyógyszereket (antivirotikumok) kórházban a súlyos influenza kezelésére használják. A megfázás kezelése a tünetek enyhítéséből áll.

Melyek a megfázás leggyakoribb és legsúlyosabb szövődményei?

Egyszerű megfázáskor is begyulladhat a légcső, a fül, a torok, a nyelőcső, ami már az orvos segítség szókséges, de a beteg még így sincs életveszélyes állapotban, mint az influenza esetében. A szövődmények kezeléséhez rendszerint antibiotikum kell, mert általában ilyenkor a vírusos betegség bakteriális fertőzéssel súlyosbodott.

Gyulladás és gyulladás között különbség van. Milyen?

Elsősorban azt kell kideríteni, hogy mi váltotta ki a gyulladást, milyen fertőzésről van szó: vírusosról vagy bakteriálisról. A vírusos fertőzés megfázást vagy influenzát válthat ki. Két betegség, két teljesen más vírustörzs. A súlyosabb gyulladást általában baktérium okozza. Ekkor már antibiotikum is szükséges.

Bebizonyosodott, hogy a túlzott antibiotikum-fogyasztás több kárt okoz, mint hasznot.
A baktériumok ellenállókká válnak a preparátumokkal szemben, és sérül az emésztőrendszer mikroflórája.

És nem csak az emésztőrendszeré. A hasznos és káros baktériumokból álló mikroflóra a bőrön, a légutakon és a szájüregben is található. Az orrgaratban is vannak olyan baktériumok, amelyek gyulladást váltanak ki. Ha nem okoznak problémát, nem is foglalkozunk velük, s néha az ember nem is tudja, hogy ott vannak. A nyálkahártya nem lehet steril, mert akkor nem is élnénk. A lényeg az, hogy mely baktériumok vannak túlsúlyban. Természetesen mi azt akarjuk, hogy a jók legyenek túlsúlyban. Antibiotikumos kezelés után arra kell törekedni, hogy a mikroflóra egyensúlya minél előbb helyreálljon. A modern baktériumterápia fő lényege az, hogy a nyálkahártyán jó baktériumok telepedjenek meg. Már Szlovákiában is hozzáférhető az a probiotikum, amely jótékony élő baktériumokat tartalmaz. Hiba, ha nem a hűtőben tartjuk, mert a baktériumok elpusztulnak és hatástalanokká válnak. Főleg antibiotikumos kezelés után, továbbá közösségbe készülő gyerekeknek megelőzésképpen ajánlott. Óriási előnye, hogy csökkenti a bakteriális fertőzés veszélyét, de az egyszerű megfázást nem lehet vele kivédeni.

Tanuljuk meg elkerülni a megfázást – figyelmeztetnek az orvosok. Hogyan?

A friss levegőn való rendszeres mozgással, elegendő alvással és pihenéssel, C- és D-vitaminnal, a higiéniai szabályok betartásával, a tömegrendezvények kerülésével, szóval az immunrendszer erősítésével. Aki egészséges, kipróbálhatja a szaunát is. A szükséges vitaminokat főleg gyümölcsből és zöldségből pótoljuk. Nagyon fontos, hogy ne puszta kézbe, hanem zsebkendőbe tüsszentsünk, mert a vírus a bőrön vagy a tárgyakon 3 óráig is életképes marad.