A megelőzés mindenekfelett...

Három síkon

Az elsődleges megelőzés az egészséges életstílus kialakítását és gyakorlását foglalja magába. Minden embernek érdeke, hogy ezt kialakítsa, és eszerint éljen. Mit értünk egészséges életmód alatt? Mindenekelőtt az egészséges táplálkozást, a rendszeres, kiegyensúlyozott étrendnek megfelelő mennyiségű rost, zöldség és gyümölcs, teljes őrlésű termékek, vitaminok, nyomelemek, folyadék fogyasztásával. Ide tartozik továbbá az állati eredetű zsírokat, édességeket, színezett stabilizátort és egészségre káros anyagokat tartalmazó ételek korlátozása.

Az életmódbeli szokások megváltoztatásával és rendszeres mozgással megtartható az ideális testsúly, amely – mint tudjuk – jelentős szerepet játszik az egészség megőrzésében. Az elsődleges betegségmegelőzéshez természetesen hozzátartozik az alkohol, a cigaretta vagy a kábítószer, a promiszkuitás, a kockázatos nemi praktikák kerülése.

A másodlagos megelőzés

A másodlagos megelőzés az ideális egészségi állapottól való eltérés idejében történő felismerését jelenti. Ezek az eltérések akár súlyos betegséget is jelezhetnek. A másodlagos megelőzéshez soroljuk a tényleges betegség felismerését még kezdeti stádiumban, amikor megfelelő kezeléssel teljesen meggyógyítható, s így az egészség megőrizhető.

E szempontból nagyon fontos a beteg és az orvos szoros együttműködése. Preventív kivizsgálásra kétévente egyszer minden, betegbiztosítást fizető embernek joga van, aki betöltötte a 18. évet. A regisztrált véradók esetében évente egyszer. Tekintettel arra, hogy időigényes kivizsgálásról van, az időpontot egyeztetni kell.

Komplex kivizsgálás

Elsősorban azt kell kideríteni, hogy az ember milyen betegségeken, műtéteken, baleseteken esett át, milyen kezelésekben részesült.

Az orvos feljegyzi továbbá, milyen gyógyszereket szedett, dohányzik-e, fogyaszt-e alkoholt, kávét – ha igen, milyen mennyiségben. Nagyon fontos információ, hogy allergiás-e valamilyen gyógyszerre vagy élelmiszerre, s ha igen, milyenek a tünetek. Az anamnézis egyik fontos pontja, hogy milyen a beteg munkahelyi és szociális környezte.

Fontos adat, hogy milyen a beteg étvágya, nem szenved-e alvászavarban, van-e súlyingadozása, van-e problémája a székletürítéssel vagy vizeléssel.

Nő esetében fontos megtudni, jár-e rendszeres nőgyógyászati kivizsgálásra, beleértve a mammográfiai és szonográfiai kivizsgálást, férfiak esetében pedig 50 év felett fontos az információ, hogy részt vett-e urológiai kivizsgáláson.

Genetika

Nagyon fontos megtudni, hogy az első ági leszármazottak körében milyen betegségek fordultak elő. Az orvos ebből következtethet arra, hogy a páciens hajlamos-e az adott betegségre. Elsősorban a daganatos betegségről, infarktusról, agyi érkatasztrófáról, magas vérnyomásról, cukorbajról, csontritkulásról, pajzsmirigybetegségről van szó. Figyelmet érdemel az a betegség, amelyet a család valamelyik tagja fiatal korban kapott meg. Nagyon fontos, hogy a körzeti orvos vizsgálja meg, nem áll-e fenn a méh-, mell-, prosztata- vagy vastagbélrák veszélye.

Oltás

Az orvosnak ellenőriznie kell az oltásokat, különösen a tetanusz elleni védőoltást. Az alapvető oltásokat a gyermekorvos végzi el, később pedig tízéves intervallumokban a körzeti orvos. Jelenleg már nagyon sok betegség ellen létezik védőoltás. A körzeti orvosnak fel kell a pácienst világosítania az oltás lehetőségéről. Leggyakrabban az A és B típusú májgyulladás, a nátha, a kullancs okozta agyhártyagyulladás, a pneumokokkusz okozta tüdőgyulladás elleni védőoltásról van szó.

Értékelés

Ha ezeket az adatokat megszerezte, következhet maga a kivizsgálás: a súly, magasság, vérnyomás, pulzus mérése. Ezután az orvos standard módon megvizsgál minden szervrendszert.

A kivizsgáláshoz hozzátartozik a vérvétel is. Megállapítja a fehér és vörös vérsejtek, a vérlemezek számát, a vörös vérsejtek szedimentációját. Ezután megállapítja a cukorszintet, a vesefunkciók mutatóját, májtesztet végez, megméri a koleszterinszintet és a trigliceridek szintjét. Vegyi elemzésnek veti alá a vizeletet. Negyven év felett EKG-t végez, szükség szerint az orvos a dohányzót elküldheti tüdőröntgenre. Az ötven év feletti páciensek esetében és akkor, ha a családban előfordult vastagbélrák, székletvizsgálatot iktat be a rejtett, szabad szemmel nem látható vérzés kimutatására. A körzeti orvos az, aki nőgyógyászhoz, mellvizsgálatra, urológiai kivizsgálásra, prosztatavizsgálatra küldheti a pácienst.

A preventív orvosi kivizsgálás végén az orvos összegzi az eredményeket, tájékoztatja a pácienst egészségi állapotáról, a laboratóriumi és egyéb kivizsgálások eredményeiről, s s normális értékektől való eltérések alapján további szakorvosi kivizsgálást ajánl.

A szerző a Szent Erzsébet Onkológiai Intézet preventív központjának munkatársa