A KEZELÉS ALAPELVEI

A kedvezőtlen hatású telített zsírok az állati eredetű zsiradékokban, élelmiszerekben fordulnak elő. Összmennyiségben sok zsírt tartalmaznak, ezek nagy része ún. telített zsír, emellett sok koleszterin is van bennük. Elhízáshoz vezetnek, magas telítettzsír- és koleszterintartalmuk pedig emeli a vér koleszterinszintjét.

A legtöbb telített zsír állati eredetű termékekben és rejtett zsírok formájában található. Különösen a zsíros tejtermékek (tejföl, zsíros sajtok) és a húsok, húskészítmények tartalmaznak sok telített zsírt. Ugyanolyan magas a zsírtartalmuk pl. a szalámiknak, a kolbászoknak. Sokan nem gondolják, pl. a gyulai kolbász 45% állati eredetű zsírt tartalmaz. Sajnos, a süteményekben és édességekben is 30–40% rejtett zsír található. A háztartásban használt zsiradékok közül a sertészsírban és a vajban 25-ször annyi telített zsír van, mint a növényi eredetű margarinban és az olajokban. A magas telítettzsír-tartalomra jellemző a szilárd halmazállapot, ahogy az a sertészsírnál is a vajnál is észlelhető.

2. A koleszterinfogyasztás csökkentése

A lakosság koleszterinfogyasztása magas, a férfiak több mint 500, a nők több mint 400 mg-ot fogyasztanak naponta az elfogadott 300 mg helyett. Koleszterin csak állati szervezetben fordul elő, a növényiekben nem. Ismert, hogy a vegetáriánusoknak nagyon alacsony, 3-4 mmol/l körüli koleszterinértékeik vannak.

A legtöbb koleszterin a velőben, a tojássárgájában, a májban, a nyelvben, a vajban, a csirkehús bőrében található. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a telített zsírok kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint a táplálék koleszterinje, tehát a legfontosabb feladat a telített zsírok bevitelének csökkentése.

3. A telítetlen zsírsav fogyasztásának növelése

A növényi eredetű táplálékokban jóval kevesebb a zsír mennyisége. A belőlük préselt vagy gyártott olajban, ill. margarinban magas a telítetlenzsírsav-tartalom. A sok telítetlen zsírsav aktívan csökkenti a vér koleszterinszintjét, még akkor is, ha a táplálkozásban azonos kalóriafogyasztás mellett szénhidrátokat helyettesítünk telítetlen zsírokkal. Természetesen legnagyobb csökkenés akkor érhető el, ha az állati zsírokat növényiekre cseréljük.

4. A rostfogyasztás növelése

A növények sok vízben oldhatatlan, az emésztőnedvek számára alig hozzáférhető rostot tartalmaznak, melyek nemcsak a vizet, hanem a koleszterinben gazdag epesavakat is képesek megkötni, és ezáltal a koleszterinszintet csökkenteni. Ezért a zöldségek, saláták, főzelékek, gyümölcsök vagy különböző rostkoncentrátumok, mint a zabkorpa vagy tejalapanyagú, különböző ízesítésű, rostot, vitamint és ásványi anyagokat tartalmazó italok hozzájárulnak a koleszterinszint csökkenéséhez.

5. Az alkoholfogyasztás mérséklése

Az alkohol a vérzsírok közül a koleszterinszintet alig befolyásolja, de a másik vérzsírféleséget, a triglice-ridszintet gyorsan és jelentősen emelheti. Emellett jelentős kalóriaforrás: 1 g alkoholból 7 kalória energia keletkezik, így elhízáshoz is vezethet.

6. A kalóriabevitel csökkentése

Ha az ember elhízott, az az esetek nagy részében magas vérzsírszinttel kell számolni. ĺgy az elhízás csökkentésével a koleszterinszint is csökkenthető. Ebben az esetben tehát nemcsak a zsír- és koleszterin-, hanem kalóriaszegény étrend is indokolt.