A hőség mint egészségügyi válság

Az Európa-szerte tomboló hőség miatt Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai igazgatója felszólította a kormányokat, hogy ismerjék el a szélsőséges meleget egészségügyi válságként, és erősítsék az egészségügyi rendszer felkészültségét. A hőhullám, amely Európa- szerte már több mint ezer életet követelt, rávilágított arra, hogy az egészségügyi rendszereknek jobban fel kell készülniük a szélsőséges hőmérsékletekre. Ahogy a hőmérséklet a kontinens egyes részein meghaladta a 40 °C-ot, megugrott a segélyhívások száma, a kórházak egyre több, hőséghez köthető megbetegedést láttak el, és az idősebbek, valamint a krónikus betegségekben szenvedők fokozott kockázattal szembesültek. 

„A szélsőséges hőséget egészségügyi válságként kell kezelni, és még a hőmérsékleti csúcsok előtt kell cselekedni” 

– írta Kluge. 

„A hőségre való felkészültségnek a gyakorlatban is működnie kell: ágyakat kell felszabadítani, védeni a magas kockázatú betegeket, biztosítani a hűtést, ellenőrizni a tartalék áramforrásokat és támogatni az egészségügyi dolgozókat” 

– tette hozzá. 

A hőség már így is jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerekre több országban. Franciaországban a sürgősségi osztályok arról számoltak be, hogy a hőséggel összefüggő esetek – például a hőguta, a kiszáradás és a hyponatraemia – száma a négyszeresére nőtt. 

Az Egyesült Királyságban a London Ambulance Service megerősítette, hogy a szélsőséges hőség hozzájárult ahhoz, hogy nemrég fennállásuk legforgalmasabb napját éljék át: 8 869 segélyhívásra reagáltak. Számos NHS-kórház szintén kritikus helyzetet hirdetett, miután a hűtőrendszerek meghibásodása megzavarta az orvosi berendezések, a műtők és a kórtermek működését, tovább növelve a terhelést azokon az ellátóhelyeken, amelyeknek már így is hőgutás, kiszáradt és különösen sérülékeny idős betegek ellátásáról kell gondoskodniuk. 

(euronews)