A felnőtt ember egészsége a csecsemőkori táplálástól is függ

Már azok az ételek is hatással lehetnek ránk, amelyeket az anya a terhesség alatt fogyasztott, hiszen azok bizonyos mértékben befolyásolják a magzatvíz ízét. Tehát ha a kismama a terhesség alatt egészséges ételeket eszik, azzal egészséges ennivalókhoz szoktathatja csemetéjét.

Az anyatej fontossága

Soha nem tanul annyit az ember, mint csecsemőkorában. Egész életünkre hat mindaz, amit az első ezer nap alatt megtanulunk. Ha kifinomult ízérzékkel születünk (a csecsemőnek van a legtöbb ízlelőbimbója), a különféle ízek iránti kívánalmunk, megkülönböztetett figyelmünk korán, már az anyatejes táplálkozás során kialakul. A kutatások igazolták: a szoptatott csecsemők a későbbiekben hamarabb fogadták el a zöldségeket és gyümölcsöket, mint azok, akiket kezdetben csak tápszerrel tápláltak. Mi áll ennek hátterében? Az anya által elfogyasztott ételek hatására az anyatej íze folyamatosan változik – így sokféle ízt ismerhet meg a csecsemő. A tápszer íze viszont mindig azonos – így ettől nem bővül az ízek kínálata. Ezért olyan fontos az íz- és ételélvezet mielőbbi kialakítása, az étkezési öröm fejlesztése, mert ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy felnőttként igényeljük az egészséges táplálkozást. Ilyenformán a felnőttkori egészséges étkezési szokásaink kialakításának gyökerét életünk első ízeinek, ételeinek változatosságában kell keresnünk. Úgy tűnik, kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek azok az óvodáskorú gyerekek, akiket korábban csak rövid ideig szoptattak.

Minél több az íz, annál jobb

A táplálék elfogadásához szükséges szoktatási folyamat azt követően is folytatódik, amikor már szilárd táplálékot is kap a kicsi: jót tesz neki, ha minél többször kóstol meg egészséges ételeket. Ám nem csak arra kell figyelni, hogy minél többször kapjon egy-egy összetevőt. Fontos a változatosság is. Minél gazdagabb a megkóstoltatott ízek, zöldségek, gyümölcsök száma, annál nagyobb lesz a hajlandósága arra, hogy újabb és újabb ételeket kóstoljon meg. A néhány éves korig szerzett érzékszervi tapasztalatai alapozzák meg az egyén étkezési szokásait. Akivel kisgyerekként sokféle zöldséget és gyümölcsöt szerettetnek meg, vélhetően később is szeretni fogja őket. Ellenben akinek alig kínáltak zöldséget és gyümölcsöt, az felnőttként sem lesz nagy zöldség- és gyümölcsfogyasztó. Az utóbbi eset azért jelent kockázatot, mert a változatos táplálkozás elengedhetetlen a makro- és mikrotápanyagok megfelelő fedezéséhez. Természetesen előfordulhat, hogy a gyerek eleinte nem fog szeretni minden egészségeset, de ha hozzászoktatják, idővel eleve ezeket fogja kívánni. Itt kell megemlíteni a neofóbia jelenséget, ami mindenféle újdonságtól való félelmet jelent, de gyerekeknél – nagyjából 3 éves koruktól – elsősorban az addig ismeretlen ételekkel szembeni elutasítást jelenti. Ám ezt legtöbbjük 5 éves korára kinövi. Hiba feladni azonnal a próbálkozást, amikor nem ízlik azonnal valami a gyereknek. Többszöri próbálkozással szinte bármilyen zöldség, gyümölcs, étel megszerettethető vele.

Szoktassuk hozzá

A változatosan táplált kisbaba testileg és szellemileg is megfelelően fejlődik, felnőttként pedig erősebb lesz a természetes védekezőrend-szere, például kevésbé lesz hajlamos az allergiára.

Rossz hír, hogy napjainkban világszerte rengeteg az olyan gyerek (és felnőtt), aki – valamilyen oknál fogva – nem eszik kellő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt. Egyebek mellett a társadalmi és környezeti tényezők, a személyes tapasztalatok, egyes élelmiszerek elérhetősége is befolyásolhatja étkezési szokásainkat. Tagadhatatlan, hogy a magzatnak, a csecsemőnek az anya az első kapcsolata a világgal. Így kezdetben a felelősség mindenképpen a szülőé azzal kapcsolatban, hogy a gyermek felnőttként mennyire fogadja el az egészséges, változatos táplálkozást. A gyerekek általában mindenevők – csak kell hozzá a szülői példamutatás. Az a kisgyerek, akinek a szülei a számukra elérhető alapanyagokból változatosan főznek, az felnőttként szinte biztosan maga is vevő lesz az egészséges étkezési szokásokra.