10 kérdés a cukorról

Évente fejenként 35 kilogrammot, naponta majdnem 10 dekát eszünk belőle, holott ennek töredéke lenne az ideális. A cukrokkal kapcsolatban rengeteg tévhit kering, éppen ezért nem árt tisztázni néhány kérdést.

1. Mekkora az a cukormennyiség, ami még nem hagy nyomot az alakunkon?

A szénhidrátok – köztük a cukrok – szervezetünk számára a legkönnyebben hasznosítható energiaforrások. Szénhidrátszükségletünk a napi bevitt energia 50-55 százaléka – ebből a cukornak legfeljebb 10 százaléknak kellene lennie, ami nagyjából 190 kalóriának felel meg. Az anyagcsere-egyensúly fenntartásához napi 100 gramm szénhidrátot – ebből kb. 10 g cukrot – kell fogyasztanunk, az aktívan sportolóknak napi 6-10 gramm/ testsúlykilogramm, állóképességi sportok esetén (futás, evezés, kerékpározás), akár 12-13 gramm/ testsúlykilogramm szénhidrátra is szükségük lehet.

2. A termékek összetevői között gyakran szereplő szacharóz tulajdonképpen micsoda?

A szacharóz a háztartási cukor kémiai elnevezése, de kristálycukorként is ismeretes. Egy rész szőlőcukorból és egy rész gyümölcscukorból áll. A szacharóz nemcsak fehér cukor formájában fordul elő, kandiscukorként, porcukorként, barna cukorként és nádcukorként is találkozhatunk vele.

3. A fruktóz, vagyis a gyümölcscukor egészségesebb, mint a szacharóz?

Bár a reklámokban azt halljuk, hogy a fruktózt gyümölcsből nyerik, és ezért egészségesebb, ám ez nem érvényes az iparilag előállított fruktózra, amit keménytőből nyernek, és a szénhidráton kívül nincs benne tápanyag. Grammonkénti négy kalóriájával energiában ugyanolyan gazdag, mint a kristálycukor, viszont húsz százalékkal magasabb az édesítőereje. A gyümölcscukor fogyasztása már kis mennyiségben is emésztési problémákhoz vezethet, leggyakrabban gyomor- és bélrendszeri panaszokat okozhat.

4. Valóban hizlalnak az édes gyümölcsök és a méz?

A mézet a benne lévő jelentős vitamin- és ásványianyag-mennyiség miatt érdemes fogyasztani, hiszen energiatartalma csak kicsit kevesebb, mint a cukoré. A gyümölcscukor fokozhatja a vér trigliceridszintjét, és mivel energiát tartalmaz, hizlalhat is. A cukorfogyasztás optimális gyakorisága heti 2-3 alkalom, főétkezés részeként, és nem helyette.

5. Szüksége van a szervezetnek a szőlőcukorra ?

A szőlőcukor, amelyet glükóznak, D-glükóznak és dextróznak is neveznek, testünk egyik legfontosabb energiaszállítója. A vörösvértesteknek igen nagy szükségük van a szőlőcukorból nyert energiára, és részben az agyunk is a glükózból merít erőt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy állandóan szőlőcukrot kell majszolgatnunk, mivel a szervezetünk is képes az előállítására. Azért is kell óvakodnunk a túlzott fogyasztásától, mert hirtelen megemeli a vércukorszintet, amely kis idő múlva gyorsan le is süllyed, és máris támad az éhségérzet.

6. Mire használják a tejcukrot?

A tejcukor (laktóz) a tejben és az ebből készített tejtermékekben fordul elő. Iparilag a tejsavóból nyerik. Nagy vízmegkötő képessége miatt élelmiszerek és gyógyszerek kiváló kötőanyaga, de aromák, ízfokozók és édesítőszerek ideális hordozóanyagaként is használják. Előfordulhat pékárukban, pizzákban, instant levesekben és szószokban, húsokban, csecsemőtápszerekben és gyermekételekben, valamint diétás termékekben. Negyedannyi édesítőerővel bír, mint a szacharóz.

7. Mit érdemes tudni a malátacukorról?

A maltóz (malátacukor) a keményítők lebontásakor keletkezik, karamelles ízű, és a háztartási cukorhoz képest harmadannyi az édesítőereje. Italok, pékáruk és gyermekélelmiszerek gyártásánál használják. A maltózzal rokon maltózdextrin enyhén édes, és még magasabb koncentrációban sem érezzük kellemetlen ízűnek.

8. A cukor vagy az édesítőszer az egészségesebb?

Nagy mennyiségben mindkettő kerülendő, korlátozottan azonban mindkettő fogyasztható. Bár a mesterséges édesítőszereknek rákkeltő hatást tulajdonítottak, ám ezt eddig egyetlen kutatás sem igazolta.

9. Tényleg befolyásolják a cukrok az ásványi anyagok felszívódását?

A táplálkozástudomány mai ismeretei szerint bizonyos szénhidrátok valóban befolyásolják a kalcium, a magnézium és a vas hasznosulását. ĺgy például a laktóz segíti a kalcium felszívódását, és gyorsítja a csontokba való beépülését.

10. Milyen cukorhelyettesítők léteznek?

Kétféle cukorhelyettesítőt különböztetünk meg: a cukorpótlókat és az édesítőszereket. A cukorpótlók olyan szénhidrátszármazékok, melyek képesek az édes ízen kívül a cukorra jellemző térfogatot is biztosítani. A mesterséges édesítők másik nagy csoportját az energiát nem szolgáltató édesítőszerek alkotják.