Dáliák a biokertben

Az utóbbi időben több kertészkedőnél tapasztalni bizonyos „dáliaimádatot”. Ez részben érthető is, hiszen ez a növény egyike a kert legváltozatosabb és legdekoratívabb virágainak. Nagy értéke, hogy a nyár második felében bontja ki szirmait, amikor már kevesebb a virág.

A dáliák áttelelt gumókról és bizonyos fajtái magról is szaporíthatók. Az áttelelt gumókat legjobb április közepén kiültetni, de gyökeres dugványokat később is ültethetünk.

A biokertészek a megfelelően szétszedett áttelelt gumókat kapával kiásott gödrökbe helyezik, erre egy-két kis kertészlapát biokomposztot szórnak, majd földdel takarják. A földdel való takarás után az elültetett gumók utca felőli oldalára alacsony növésű Tagates (bársonyvirág, büdöske) magot szórunk. Az ellentétes oldalra pedig körömvirágmagot vetünk. Ennek azért van jelentősége, mert mindkét növény riasztja a fonálférgeket. A dáliáktól korábban és alacsonyabban virágoznak, így nagy virággal kitöltött teret érhetünk el. Főleg a körömvirág csalogatja az olyan hasznos rovarokat, mint amilyen fürkész, amely nagymértékben fogyasztják a levéltetvek petéit, s így elmarad az esetleges megtelepedésük a dáliákon.

A nyár folyamán nagyon jó, ha a növényekkel nem takart részekre két-három centiméter vastagságban fűkaszálékot vagy összeaprított növénymaradványokat szórunk. Ezt a takarást a nyár folyamán néhányszor kiegészítjük, felújítjuk.

A talajtakarásnak több jelentősége is van. Védi a talajt a nap és szél szárító hatásától. A giliszták előszeretettel vájnak járatokat a talajban, hogy találkozhassanak a félig korhadozó növényi maradványokkal, és ezáltal levegősebbé teszik a talajt. Az alsóbb rétegekből a kapilláris eleváció révén feljutó vizet a talajtakarás felfogja, így a rövidebb ideig tartó szárasságok idején a dáliák elegendő vízhez jutnak. A talajtakarás még azért is fontos, mert folyamatosan lebomlik. ĺgy a növények harmonikus tápanyagellátásban részesülnek.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára