Egyre többen használják ki a lehetőséget és beoltatják magukat, gyermekeiket az A és B típusú sárgaság ellen.
A járványügyi szakértők szerint mindkét sárgaság esetében 2002-ben csökkent a megbetegedettek száma, az A típusú 41 százalékkal, a B típusú 5 százalékkal. Az utóbbi öt év átlagát tekintve az A típusú sárgasággal fertőzöttek száma 53 százalékkal, a B típusúval fertőzötteké pedig 28 százalékkal csökkent – ismertette a tényeket dr. Mária Avdičová az egészségügyi minisztérium járványügyi szakértője. A „piszkos kezek” betegségeként is emlegetett A típusú sárgaság előfordulása az 5-9 éves korcsoportban százezer gyerekre 26,3 eset, az 1-4 éves korosztályban pedig 25,6/100 000, viszont 45 éves kor felett csökken a betegek száma.
A széklettel terjedő hepatitisz A vírus kelti a legtöbb heveny májgyulladást. Ez a környezeti hatásoknak hosszú ideig ellenálló kórokozó árvízi körülmények között sok fertőzést okozhat, ezért a különösen veszélyeztetettek – főleg a gyermekek – védőoltása indokolt.
Alig több mint negyedszázada fedezte fel S. M. Feinstone és munkacsoportja a heveny májgyulladásos betegek székletében azt a kórokozót – ennek hepatitisz A vírus lett a neve –, amely igen sok embert megfertőz. E vírus jobbára emberről emberre terjed (nemi aktus során is), de szennyezett étel vagy ivóvíz is közvetítheti. Habár minden korosztály fogékony az általa keltett betegségre, a tizenöt évesnél fiatalabbak közül kerül ki az esetek csaknem egyharmada. Ennél, persze, jóval nagyobb hányaduk fertőződik meg e vírussal, ám a fertőzés vagy tünetmentes, vagy annyira enyhék a tünetei, hogy nem derül fény a heveny májgyulladásra. Minthogy a tünetmentes fertőzésben szenvedő személy széklete is terjeszti a kórokozót, gyakran valamelyik hozzátartozónak a tünetes baja hívja fel a figyelmet arra, hogy a családban másnak is fertőzése van.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.