Čaputová elmegy, az öröksége marad

A szlovák államfő egy csehországi úttal zárta a hivatalos ténykedését, bejelentette, hogy az akadémiai szférában képzeli el a további jövőjét, ma délután pedig elmondja búcsúbeszédét. Ezt követően átadja a teret utódjának, Peter Pellegrininek, aki minden bizonnyal teljesen más módon politizál majd, mint az alapvetően politikán kívülről érkező, de abba a ciklusának utolsó éveiben önhibáján kívül teljesen belekeveredő Čaputová.

Civil kezdetek

Čaputová nem klasszikus politikai karriert követve jutott el az államfői tisztségig – ebben hasonlít elődjére, Andrej Kiskára, aki az üzleti szférából érkezett. Bazinban (Pezinok) született és fejtett ki jogászi tevékenységet, többek között szerepet vállalt a Via Iuris polgári társulás tevékenységeiben. Először a bazini szemétlerakat elleni tiltakozások kapcsán vált ismertté a neve, majd a mečiari amnesztiák megszüntetése kapcsán zajló aláírásgyűjtést is koordinálta – erre a tevékenységére alapozta az elnökválasztási kampányát.

Ugyanakkor Čaputová nem párton kívüli jelöltként került a politikába: 2017-ben belépett a frissen alakuló liberális Progresszív Szlovákiába (PS), majd a párt alelnökévé választották és csak az elnökválasztás előtt függesztette fel tagságát. A választási sikerében nagy szerepe volt annak, hogy a Kuciak-botrány által megtépázott kormánykoalíció jelöltje, Maroš Šefčovič ellen induló másik erős ellenzéki jelölt, Robert Mistrík visszalépett. Čaputová végül a második körben a szavazatok 58 százalékának megszerzésével fölényesen nyert, ő lett Szlovákia történetében az első női elnök, egyben 45 évesen a legfiatalabban megválasztott elnökjelölt is.

Népszerűség és válságok

Bár Čaputová egy pártok feletti, elsősorban környezetvédelemre és a civil társadalommal kapcsolatos témákra összpontosító programmal került az elnöki székbe, a turbulens szlovákiai politikai események miatt nagy szerepet játszott a közéletben is. A politikai helyzet bizonytalanságát mutatja, hogy elnökségének öt éve alatt öt miniszterelnök is váltotta egymást: Peter Pellegrini, Igor Matovič, Eduard Heger, Ódor Lajos, valamint legújabban Robert Fico.

Míg Čaputová elnökségének első éve viszonylagos nyugalomban telt – és kormányváltást hozott, 2020 első felében a kirobbanó koronavírus-járvány, később pedig a gazdasági nehézségek okoztak válságot az épp aktuális kormányban. Az államfő a nehézségek ellenére kezdetben távol tudta magát tartani a pártpolitikától és ez megmutatkozott a népszerűségi mutatóiban is: a járvány kirobbanása előtt a szlovákai lakosság nagyjából hatvan százaléka bízott benne és éveken keresztül a legnépszerűbb, legmegbízhatóbb szlovákiai politikusnak számított, megelőzve a miniszterelnököket.

Čaputová népszerűsége csak 2021 tavaszán kezdett lassú, de egyértelmű csökkenésbe, a koronavírus-járványhoz kapcsolódó kötelező oltások kérdésének előkerülése után, de nem segített megítélésén a Heger-kormány bukásának kezelése sem. Az államfő 2022 végén úgy döntött, hogy az idő előtti választások mielőbbi kiírása helyett esélyt ad Eduard Hegernek a kormányzásra, majd Ódor Lajost nevezte ki ügyvezető kormányfőnek – Szlovákiát így háromnegyed évig parlamenti többség nélkül, elnöki felhatalmazással irányították. A Heger-kabineten belüli lemondások, valamint hivatalnokkormány személyi változásainak kezelése miatt Čaputová a szlovákiai ellenzék, köztük a Smer és Robert Fico kritikájának az egyik fő célpontjává vált. Az államfő 2023 nyarán többek között a személyét és családját ért támadásokra hivatkozva bejelentette, nem jelölteti magát ismét a pozícióra. Ténykedésének utolsó hónapjai ismét a konfliktusok jegyében teltek, miután Robert Fico kormányfővel nem találták a közös hangot – Čaputová felszólalt a parlamentben a büntető törvénykönyv módosítása ellen, egyik utolsó lépéseként pedig megvétózta a Művészeti Alap átalakításáról szóló törvénytervezetet.

Magyar szálak

Zuzana Čaputová az elődjeitől eltérően nem kezelte közömbösen a magyar közösséget sem. Míg Rudolf Schuster, Ivan Gašparovič, valamint a déli régiók erőteljes támogatásával megválasztott Andrej Kiska teljesen ignorálta a magyarok létét, Čaputová igyekezett gesztusokat is gyakorolni a közösség felé, amely 2019-ben egyértelműen támogatta az elnökválasztáson a Smer jelöltje ellenében. Két tanácsadót is megbízott kisebbségi ügyekben – Németh Ilona valamint Simon Attila személyében – emellett rendszeresen megemlékezett a magyar vonzatú eseményekről is. Megnyilvánult például március 15. évfordulója kapcsán, a kitelepített magyarok ügyében és bocsánatot kért, valamint személyesen is felkeresett magyar vonatkozású településeket, eseményeket, egyeztetett magyar civilekkel.

Čaputová távozásával megnyílik az út Peter Pellegrini előtt, aki a Hlas házelnökeként és korábbi miniszterelnökként egy karrierpolitikusnak számít. Pellegrini borítékolhatóan kevesebb konfliktusba kerül majd a kormánnyal, az pedig, hogy milyen módon egyeztet majd társadalmi kérdésekben külső szereplőkkel, a következő hónapokban derül majd ki.