Emília Vášáryová megbékélt a sorsával

Színészi képességeit számos filmben, tévésorozatban és színházi karakterben mutatta meg, de tavaly év végén egy atipikus szerepben tűnt fel. Egy dokumentumfilmben alakította önmagát, melynek címe egyszerűen és találóan Emília. A legendás színésznőnk életéről és munkásságáról szóló film még díjat is kapott.

 „Nagyon sokáig ellenálltam, nem akartam, mert úgy gondoltam, eleget mondtak már, és nem kell már bemutatnom magam. De aztán adódott egy olyan helyzet, amikor igent mondtam, és miután elhatároztam magam, hősiesen próbáltam az egészet összehozni, mert  nehéz időszakban forgattuk. A forgatás alatt kétszer is covidos lettem, nem volt könnyű. De örülök, hogy így alakult” - vallotta be nekünk a színésznő.

Hosszú karrierje során a színészdíva átélt már jót és rosszat, de soha nem adta fel. 

„Az egyik dolog az volt, hogy el kellett tartanom a gyerekeimet. Valószínűleg ez volt az alap. Ezért nem akartam feladni. Emellett olyan ember vagyok, aki szeret dolgozni. Nem számít, hogy hol, de sokat kell dolgoznom” - mondta a Plus 7 dní hetilapnak.

Ma már azt mondja, hogy a lehető legnagyobb távolságtartással és humorral veszi az életet:

 „Úgy érzem, most sokkal többet nevetek, mint fiatalon, amikor az életem minden viszontagságán keresztülmentem. Már tényleg csak a humor és a távolságtartás segít rajtam, úgyhogy egy kicsit ezt is ápoltam magamban. Ez elég fontos, főleg, ha az ember így megy keresztül az életen, és én már mindenen keresztülmentem, de azért még mindig tudok egy jót nevetni. És szeretek nevetni.” mondta a színészlegenda a Šarm-nak.

A humort biztosan nem veszi félvállról. „Ez a legfontosabb dolog, ez az egyetlen lehetséges módja annak, hogy ezt az életet éljük. Ahhoz is nagyon fontos, hogy egyáltalán létezzenek kapcsolatok... A házastársi kapcsolatokban és minden más kapcsolatban is az a legfontosabb, hogy tudjuk, hogyan lehet egy kicsit könnyíteni a helyzeten, és ebben a humor nagyon sokat segít” - véli Emília Vášáryová, aki szeret nevetni magán.

 „A színházban a legnehezebb munka a vígjátékokon van. Amikor látom, hogy egy vígjátékban kapok szerepet, tudom, hogy sokat fogunk dolgozni, hogy egyáltalán eljussunk bármilyen pontra, és a közönség elfogadja azt. A humor kemény munka, de nem lehet 'aprólékos'. Szeretem azt a humort, ami abból fakad, hogy az ember azért is nevet, mert egy kicsit többet tud.”

Talán az ő szemlélete ihlette a fent említett dokumentumfilmet. Martin Šulík rendező, aki korábban néhai férjéről, Milan Čorba jelmeztervezőről is készített filmet, elmesélte, milyen volt Milkát, ahogy sokan hívják, személyesebben megismerni. 

„Számomra nagyon érdekes volt, hogy Emília asszony felfedte előttünk az emberi dimenzióját. Mesélt nekünk a társadalomhoz, a körülötte lévő emberekhez való viszonyáról. Emília asszony nagyon kedves ember, nemcsak külsőleg, hanem főleg belsőleg. Alapvetően egész életében a gyengék oldalán állt, igyekszik megvédeni őket, kiállni értük, és azt hiszem, ez áll a munkásságának középpontjában”.

(šarm-pluska)