BETEGJOGOK ALAPELVEI EURÓPÁBAN – AZ AMSZTERDAMI DEKLARÁCIÓ

A nemzetközi emberi jogi dokumentumokat úgy kell érteni, hogy azok az egészségügyi ellátás sajátos területére is vonatkoznak. Ennélfogva a bennük megfogalmazott emberi értékeknek a gyógyító intézményrendszerben is tükröződniük kell. Külön említést kíván, hogy ha a betegjogokat kivételes korlátozásnak vetik alá, a korlátozó szabályoknak összhangban kell lenniük az emberi jogi dokumentumokkal, és törvényes alappal kell rendelkezniük az adott ország jogrendszerében.

Emberi jogok és értékek a gyógykezelés terén:

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberként tiszteljék.

Mindenkinek joga van az önrendelkezéshez.

Mindenkinek joga van a testi és lelki épséghez és a személyes biztonsághoz.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magánéletét tiszteletben tartsák.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy erkölcsi és kulturális értékeit, vallási és világnézeti meggyőződéseit tiszteletben tartsák.

Mindenkinek joga van ahhoz az egészségvédelemhez, amely a megfelelő betegségmegelőző és gyógyító eszközökkel biztosítható, valamint ahhoz, hogy a legmagasabb szintű egészség megszerzésére törekedhessen.

A tájékoztatáshoz való jog

Ahhoz, hogy az ellátás valamennyi érintett javát szolgálja, a nyilvánosságot tájékoztatni kell az egészségügyi szolgáltatásokról és igénybe vételük módjáról.

A betegeknek joguk van ahhoz, hogy teljes körű tájékoztatást kapjanak:

egészségi állapotukról, beleértve az állapotukra vonatkozó orvosi tényeket;

a javasolt orvosi beavatkozásokról, az egyes beavatkozások lehetséges kockázataival és előnyeivel együtt;

más beavatkozási lehetőségekről, így arról is, mi történne a beavatkozás elmaradása esetén;

a diagnózisról;

a gyógykezelés várható kimeneteléről és lefolyásáról.

A betegtől az információt csak kivételes esetben lehet megvonni; kizárólag akkor, ha alapos okkal attól kell tartani, hogy a tájékoztatás súlyos ártalmat okoz a betegnek, anélkül, hogy érzékelhető pozitív hatást lehetne remélni tőle.

A tájékoztatást oly módon kell a beteg rendelkezésére bocsátani, hogy megfeleljen a beteg megértési képességének, és a lehető legkevesebb idegen szakkifejezést tartalmazza. Ha a beteg nem beszéli az általánosan használt nyelvet, gondoskodni kell valamilyen tolmácsolásról.

A betegnek joga van ahhoz, hogy ne tájékoztassák, ha ő ezt kifejezetten kéri.

A betegnek joga van megválasztani, hogy tájékoztassanak-e valaki mást helyette, s hogy ki legyen az.

A betegnek biztosítani kell a jogot, hogy második szakvéleményt kérjen.

Az egészségügyi intézménybe fölvett beteget tájékoztatni kell az ellátásában részt vevő egészségügyi dolgozók nevéről és beosztásáról, valamint mindazon szabályokról és szokásokról, amelyeknek ott-tartózkodása és gondozása szempontjából jelentősége van.

A betegnek joga van ahhoz, hogy az egészségügyi intézményből való elbocsátásakor írásbeli összefoglalót kérjen és kapjon a diagnózisáról, kezeléséről és gondozásáról.

Beleegyezés

Bármely orvosi beavatkozás előfeltétele, hogy abba a beteg megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.

A betegnek joga van ahhoz, hogy a kezelést visszautasítsa vagy abbahagyja. A kezelés elmaradásának vagy abbahagyásának következményeit kellő gondossággal ismertetni kell a beteggel.

Ha a beteg nincs akaratnyilvánításra képes állapotban, és sürgős orvosi beavatkozásra van szüksége, a beleegyezést megadottnak kell vélelmezni, hacsak a beteg korábban nem tett olyan rendelkezést, amelyből nyilvánvaló, hogy a beavatkozáshoz az adott helyzetben nem adná beleegyezését.

Bizalmas adatkezelés és magánélet

A beteg egészségi állapotára és orvosi státusára, diagnózisára, betegségének várható kimenetelére és gyógykezelésére vonatkozó minden adatot, valamint minden egyéb személyes adatot bizalmasan kell kezelni – még a beteg halála után is.

Bizalmas adatot csak akkor lehet továbbítani, ha ahhoz a beteg kifejezett beleegyezését adja, vagy az adattovábbítást törvény írja elő. A beleegyezés megadottnak vélelmezhető, ha az adatot a beteg kezelésében részt vevő más egészségügyi dolgozóknak továbbítják. A beteg valamennyi, személyének azonosítására alkalmas adatát védeni kell. Az adatvédelemnek meg kell felelnie annak a módnak, ahogyan az adatokat tárolják. Hasonló védelmet kell biztosítani minden emberi eredetű anyagnak is, amelyből a személlyel azonosítható adat nyerhető.

A betegnek joga van hozzájutni egészségügyi irataihoz és dokumentumaihoz és minden egyéb irathoz, dokumentumhoz, amely jelentőséggel bír diagnózisa, gyógykezelése és gondozása szempontjából. A beteg teljes egészségügyi dokumentációjáról, összes iratáról vagy annak egyes részeiről másolatot kérhet.

Az orvosi beavatkozást minden esetben úgy kell végrehajtani, hogy közben megfelelő módon tiszteletben tartsák az egyén jogát az illetéktelen megfigyeléssel szembeni védelemre. Ez azt jelenti, hogy valamely adott beavatkozásnál csakis azok a személyek lehetnek jelen, akikre a beavatkozás elvégzéséhez szükség van, hacsak a beteg nem járult hozzá vagy maga nem kérte, hogy más személy is jelen legyen.

Az egészségügyi intézménybe fölvett betegeknek joguk van olyan fizikai körülményekhez, melyek biztosítják az elkülönüléshez és az illetéktelen megfigyeléssel szembeni védelemhez való jogukat, különösképp az idő alatt, amíg az egészségügyi személyzet gondozza, vizsgálja vagy kezeli őket.

Gondozás és kezelés

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a szükségleteinek megfelelő egészségügyi ellátásban részesüljön, beleértve az egészségfejlesztést célzó megelőző ellátásokat és tevékenységeket is. A szolgáltatásoknak mindenki számára méltányos mértékben és hátrányos megkülönböztetés nélkül, folyamatosan hozzáférhetőeknek kell lenniük azon a színvonalon, mely az adott társadalomban rendelkezésre álló pénzügyi, emberi és anyagi forrásoknak megfelel.

A betegnek olyan minőségű szolgáltatáshoz van joga, melyet egyfelől magas technikai színvonal, másfelől a beteg és a gyógyítók közötti humánus viszony jellemez.

A betegnek joga van az ellátás folyamatosságához, ami magában foglalja, hogy a diagnózis kialakításában, valamint a kezelésben résztvevő egészségügyi dolgozók és/vagy intézmények között együttműködés legyen.

Azokban a helyzetekben, amikor valamely meghatározott kezelés korlátozottan áll rendelkezésre, és a gyógykezelőnek választania kell a lehetséges betegek között, minden betegnek joga van ahhoz, hogy a döntés részrehajlásmentes eljárásban szülessen, kizárólag orvosi kritériumok alapján, diszkrimináció nélkül.

A haldokló betegnek joga van a humánus ápoláshoz és a méltóságteljes halálhoz.