Behozzuk, amit itthon is megtermelhetnénk

Pozsony. Tavaly tovább növekedett a nálunk is megtermelhető terményeknek - így az almának, a vörös és fokhagymának, a paradicsomnak, a gyökérzöldségnek stb. - a behozatala, jelentősen rontva ezzel az agrárium külkereskedelmi mérlegét. A zöldség és gyümölcságazat 2,9 milliárd koronás mínuszt produkált a külkereskedelmi mérlegen, a gabonabehozatal pedig további 3,1 milliárd koronát.

A tavalyi gabonatermés jobb volt ugyan az egy évvel korábbi termésnél, ám a több éves trendet tekintve csak átlagosnak mondható. A gabona ára az év során 17-27 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi árakhoz viszonyítva, miközben jelentősen különbözött az aratás előti és aratás utáni ár. Az élelmiszer-ipari búzáért júliusban kínálták a legmagasabb árat, éspedig tonnánként 6400 koronát, ami történelmi csúcsnak számít. Az egy évvel korábbi terméshiány miatt tavaly 11,5-szeresen megnőtt a gabonabehozatal. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci megfigyelő szolgálata (ATIS) szerint mintegy másfél milliárd koronával kisebb lehetett volna a gabonaimportra fordított pénz, ha a gabonahiányt pontosabban becsülik fel.

A szarvasmarhák szivacsos agysorvadásos betegsége miatt nálunk is jelentősen visszaesett a marhahúsfogyasztás. Amíg a kilencvenes évek elején a sertés és a marhahúsfogyasztás aránya 2:1 volt, mára az agány 4:1-re változott. Bár a vágóbikák felvásárlási ára 2 százalékos évközi növekedést produkált, a tehenek átvételi ára drasztikusan, mintegy 16,5 százalékkal csökkent, éppen a BSE-től való félelem miatt. A BSE miatt csökkent a élőmarha-kivitelünk is, mintegy 32,4 millió koronával rontva az agrárkülkereskedelmi mérlegen az előző évhez viszonyítva. Növekedett ugyanakkor a sertés ára (15,6 százalékkal) és a sertéshús iránti kereslet. Ugyanakkor a 190 ezer tonnás éves felvásárlási keretet a termelők csak 79,5 százalékra teljesítették. A marhakór miatt nőtt a baromfihús-fogyasztás is, előreláthatólag egy főre számítva mintegy 1,1 kg-val az évi 18,2 kilóra. A csirkék felvásárlási ára is növekedett 14,1 százalékkal. A jelentős baromfibehozatal miatt e terméket illetően 707 millió koronával romlott a külkereskedelmi mérleg az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva. Tojásból tavaly 5,8 százalékos termelésnövekedést regisztráltak, ellenben a tojnásárak 12,4 százalékos csökkenést produkáltak.

A tehéntej felvásárlási keretét tavaly sikerült 4,8 százalékkal mintegy 946 millió literre növelni. Bár a tehenek száma 2,8 százalékkal csökkent 2000-hez viszonyítva, a fejési átlag 7,3 százalékkal növekedett. Szlovákia így 56,1 százalékkal növelte tejtermékexportját, ami 1,4 milliárd koronás bevételt jelentett. (A sajtexport részesedése 54 százalékra tehető.)

Almából 2001-ben 60 ezer tonnát termeltünk, ami 20 százalékos terméscsökkenésnek felel meg, ez az árakon is megmutatkozott. Amíg az alma kilónkénti átlagos felvásárlási ára az év első negyedében csak 9,86 korona volt, az őszi almaszüret után már 16,85 koronárra szökkent, ami 41 százalékos növekedésnek felel meg. Almából egyébként 23,7 tonnát importáltunk tavaly, mintegy 287 millió koronáért. A gyümölcsimportra öszszesen 3,5 milliárd koronát fordítottunk, 550 millió koronával többet, mint 2000-ben. A citruszfélék behozatalára 1 milliárd koronát költöttünk, banánra pedig 1,1 milliárdot. A burgonya termesztési területe ugyan 12,6 százalékkal csökkent, ellenben a terméshozam-visszaesés csak 7,5 százalékos volt. A burgonya tavalyi össztermelését az ATIS 387 ezer tonnára becsüli. (gyor)