Az újítás ereje nélkül

Az új ötletek, technológiák, a termékek és szolgáltatások kifejlesztésének képessége a vállalati siker legfontosabb láncszeme, és ez természetesen kihat az országok gazdasági fejlődésére is. Nem véletlen, hogy a legtöbb innovatív vállalatot felsorakoztató országok a világ legfejlettebb gazdaságai közé tartoznak, és a fejlődő országok egyik legnagyobb gyengéje a hiányzó innovációs képesség.

A Bloomberg gazdasági hírportál elemzői már több éve kísérletet tesznek arra, hogy rangsorolják a világ gazdaságait innovációs képességeik szerint. Valószínűleg senki sem lepődik meg azon, hogy Szlovákiát hiába keressük a világ leginnovatívabb gazdaságai között, de az elszomorító, hogy a közép-európai régióban is a sereghajtók közé tartozunk. A legfrissebb rangsorban Szlovákia a 39. helyet foglalja el, és ezzel az eredménnyel a régióban csak Bulgáriát, Lettországot és Horvátországot előzi meg. Mindegyik visegrádi szomszédunk jobban teljesít e téren, és különösen fájó az összehasonlítás Lengyelországgal és Csehországgal, melyek bekerültek a világ 25 leginnovatívabb országa közé. Ezek az országok is küszködtek a szocializmus örökségével, és mégis sikerül rendszeresen jobban teljesíteniük, mint Szlovákiának.

Legyinthetünk, hogy Szlovákia kis ország, és sosem fog tudni versenyezni olyan gigászokkal, mint az USA, Japán vagy Németország. 

De a lista világosan mutatja, hogy a kis országok is lehetnek innovatívak.

Remek példa erre Finnország a maga öt és fél millió lakosával: a Bloomberg listáján az előkelő harmadik helyet foglalja el. Nem sokkal hátrébb további kis országokat találunk, említhetjük például Dániát, Írországot vagy Izraelt. Egyiknek sincs 10 milliónál több lakosa, és mégis versenyben vannak a sokkal nagyobb erőforrásokkal rendelkező államokkal. 

Mi az oka Szlovákia gyenge innovációs teljesítményének? Röviden összefoglalva keveset költünk kutatásra és fejlesztésre, és kevés az igazán innovatív hazai vállalat. Ez a két tényező szorosan összefügg, ugyanis a vállalati szféra kulcsszerepet játszik a kutatásra és fejlesztésre fordított források nagyságában. Az állam bizonyos fokig pótolhatja ezt a kiesést, de innovatív vállalatok nélkül sosem fogjuk tudni érdemben növelni ezeket a forrásokat.

Lemaradásunkban nagy szerepet játszik az elmúlt évtizedek gazdasági stratégiája is, amely a nagy külföldi beruházásokra épített. Ezek ugyan hozzájárultak a gazdasági növekedéshez és új munkahelyek teremtéséhez, 

de a globális vállalatok nem kutatni és fejleszteni jöttek Szlovákiába. 

Ezeket a feladatokat a globális vállalatok ma is leggyakrabban az anyaországukban végzik, és nehéz meggyőzni őket arról, hogy ilyen tevékenységeket telepítsenek hozzánk. Az autóiparban ugyan sikerült elérni bizonyos eredményeket e téren, de a jövő a hazai innovatív vállalatok támogatása lenne. A gond az, hogy működő tőkepiac hiányában az innovatív startup cégek nehezen jutnak tőkéhez, ezért az államnak kellene ezt a szerepet valamilyen formában átvennie. Az innovációra szánt állami és uniós pénzek elosztása azonban gyakran erősen megkérdőjelezhető, 

amit jól mutat a legutóbbi kutatási támogatásokat elosztó pályázat körüli botrány.

Az innovatív vállalatok támogatása hosszú távú feladat, melyben sok a bizonytalansági tényező. Számos jónak tűnő termék vagy technológia elbukik, de a túlélő sikeres vállalatok képezhetik Szlovákia jövőbeni gazdasági sikereinek alapját. Csak így láthatjuk Szlovákiát az innovációs ranglistákon előkelőbb pozícióiban.