A Thalia néhány évvel ezelőtt bombaként robbant be a hazai piacra, és meg sem állt az eladási listák második helyéig. Nem csoda: 309 000 koronával és 510 literes kofferrel rajtolt. Nos, a koffer azóta is változatlan, az induló árat pedig csak a jobban felszerelt második nemzedék emelte meg valamelyest.
Renault Thalia 1.5 dCi Authentique: „Olajos” alapfok
Külalak, besorolás
A Thalia tulajdonképpen „elöl Clio, hátul koffer”, de minden monumentalitása ellenére B-szegmensbeli kisautó. Nyílt titok, hogy elsősorban a kelet-közép-európai országok piacára tervezték, az ottani autóvásárlási szokások és lehetőségek figyelembe vételével. Ezt éppen az impozáns csomagtartó, plusz a mélyről induló szereltség illusztrálja a legjobban. Kompromisszumok szülték a kocsi sokat vitatott külsejét is: a középső karosszériaoszlopig Clio, minden bájával együtt, de aztán jön a hátsó oszlopot helyettesítő széles bádogmező, valamint a furcsa formájú-dőlésszögű szélvédő… A lámpatestek viszont jól mutatnak, a diszkréten megtört csomagtartófedél sem csúnya, úgyhogy alighanem erre mondják: minden jó, ha jó a vége. Akinek erről mégis más a véleménye, azt újfent emlékeztetjük: kompromisszumok szülte autóról van szó.
Komfort, szereltség, térkínálat
Bár a Thalia jóval hosszabb a Cliónál, a többletet nem az utastérben érezni igazán. Ez tipikusan alsó középkategóriás maradt: elöl semmi gond, hátul viszont már akadhat, főleg ha az elöl ülők jócskán hátratolatnak. Maguk az ülések elöl-hátul a lehető legátlagosabbak, sem dicsérni-, sem kritizálnivaló nincs rajtuk. A felhasznált anyagok a kocsi árkategóriáját tükrözik: sok a kopogós műanyag, pontosabban szinte minden ebből készült. Üde színfolt ellenben a kétszínű műszerfal, érezhetően barátságosabbá varázsolja a kocsi belsejét. A kesztyűtartó elfogadható méretű, de rajta kívül csak a volántól balra egy kulcstartónyi fiók, illetve a műszerfal tetején kialakított horpasz várja apróbb holmijainkat. Hiánycikk a pohártartó, hátul pedig sem ajtórekeszek, sem térképzsebek nincsenek. Sokadszor kell viszont megdicsérnünk az autó csomagtartóját, mivel éppen itt használták fel a Clióhoz viszonyított több mint 34 centiméternyi hoszszúságtöbbletet. Az eredmény? Fél köbmétert meghaladó űrtartalom, amely két osztállyal feljebb sem számít mindennaposnak. A koffer külön előnye, hogy padlójában egy mélyedést alakítottak ki, amelyben – menet közbeni röpködésüket megakadályozandó – gond nélkül elfér például a vöröskeresztes ládikó és a tartalékégő-készlet. Hátránya, hogy viszonylag sekély – bár ez a lépcsőshátúakra általában jellemző –, másrészt szűkös a bejárata és magas a küszöbe. Ez persze már szőrszálhasogatás, mert a fehér hollónál is ritkább az olyan szállítanivaló, amely ekkora lyukon ne férne be, vagy amit valóban gond lenne ilyen magasra felemelni. Ami pedig a szereltséget illeti, a legalacsonyabbnak számító Authentique fokozattól csak a minimumot várhattuk, és azt is kaptunk. Belefért azonban a két frontlégzsák, sőt dízelmotoros típusról lévén szó a kormányrásegítő is. A volán és a vezetőülés magassága viszont nem állítható, központi zár sincs, a tükrök/ablakok kézi vezérlésűek, a képeinken látható rádió, illetve ködfényszórók-könnyűfém keréktárcsák pedig az opciós listáról származnak. A teljesség kedvéért tesszük hozzá, hogy magasabb szereltségi szinteken az említett holmik többsége már standard tartozék, sőt a csúcsmodellnél az ABS is.
Motor, meghajtás, menettulajdonságok
Nem erőnyerő, de keveset fogyaszt A Clióban megismert 1,5-ös dízelmotor gyengébbik és erősebbik változatát igazságosan elosztották a Thalia 3 szereltségi szintje között. Az alapfokhoz természetesen csak a gyengébbik jár, amely a maga szerény paramétereivel nemigen tesz lehetővé többet annál, amit normális közlekedésnek nevezünk. Még szerencse, hogy a kocsi önsúlya az egy tonnát sem éri el; így optimális fordulatszámon a gázra lépve mégiscsak megérezzük a „dízelnyomatékot”, ha nem is présel bennünket az ülésbe. A kis olajkályha e tulajdonságát ügyesen kihasználva tulajdonképpen elfogadható tempóban autózhatunk, sőt az előzésektől sem kell félnünk. Csodát, esetünkben sportos temperamentumot azonban ne várjunk, ez a motor elsősorban helyváltoztatásra való. Azt viszont kifejezetten takarékosan teszi, ami bőven kárpótolhat a visszafogottabb vezetési élményért.
Zárszó helyett
A Renault Thalia olcsó, univerzális családhordozóként érkezett a piacra, és lényegében a mai napig annak számít. Az ismertetett legalacsonyabb szereltségben azoknak ajánlható, akik a viszonylag kevés pénzért cserébe valóban beérik egy autó alapszolgáltatásaival. Dízelmotoros változata örvendetesen bővíti a választás lehetőségét; más kérdés, hogy a gázolaj hazai árának alakulása következtében hányan élnek ezzel a lehetőséggel. Vas Gyula
Hengerűrtartalom: 1461 cm3
Legnagyobb teljesítmény: 48 kW (65 LE)/4000min-1
Legnagyobb forgatónyomaték: 160 Nm/2000min-1
Sebességváltó: ötfokozatú kézi
Legnagyobb sebesség: 162 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 15 s
Menetkész tömeg: 945 kg
Méretek (h/sz/m): 4171x1639x1437 mm
A csomagtér űrtartalma: 510 l
Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 6,0/4,0/4,7 l/100 km
Az üzemanyagtartály űrtartalma: 50 l
Ár: 412 900 korona
A benzinmotoros alaptípus ára: 325 900 korona
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.