Már fejlesztik a kövér töréstesztbábukat

ÖSSZEFOGLALÓ

Kevesen tudják, de az első töréstesztekben még nem bábuk ültek, hanem maguk, a munkában részt vevő mérnökök. Később tudományos célra felajánlott holttestekkel végezték a kísérleteket. A tetemek koponyájába és mellkasába elhelyezett gyorsulásmérő fontos információkat nyújtott arról, hogy milyen erőhatás okozhat halálos sérülést a test különféle részeiben. Mivel a módszer erősen kifogásolható volt etikai szempontokból, elkezdték gyártani az első tesztbábukat.

Az első töréstesztbábu még meglehetősen primitív volt, homokzsákokból, kötelekből állt. Mostanra viszont egész kis családdá gyarapodott, van felesége, gyerekei, még langaléta nagybácsi is akad, a teszteket végző szakértők viszont rájöttek, hogy egy fontos társadalmi csoportot nem képviselnek a biztonságunkat segítő bábuk: a túlsúlyos népességét.

Az USA-ban

a legkövérebbek

A 22 tagországot, köztük Szlovákiát is tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízásából elvégzett felmérés tanúsága szerint a tagállamok lakosai közül a felnőttek több mint fele, a gyermekek egyötöde túlsúlyos, az arányok pedig egyre romlanak, ha nem is olyan mértékben, mint néhány évvel ezelőtt.

Új-Zélandon, Mexikóban és az USA-ban él a legtöbb elhízott felnőtt. A túlsúlyos emberek, az alapvető egészségügyi kockázat (minden felesleges 15 kiló 30 százalékkal valószínűbbé teszi a korai elhalálozást) mellett az autóban is nagyobb veszélynek vannak kitéve – akár 78 százalékkal nagyobb a végzetes ütközés esélye.

Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb töréstesztbábu-gyártója, a Humanetics kifejlesztette Thort, a 120 kilós férfit. A súlyos alak hamarosan élőben demonstrálhatja, hogyan és miért is vannak a túlsúlyosok nagyobb kockázatnak kitéve – a test nagyobb tömegéből adódó nagyobb tehetetlenség például kapásból értelmezhető rizikófaktor, de az a furcsa helyzet is fennáll, hogy a puha zsírpárnák miatt a biztonsági övek kevésbé hatékonyan fogják meg a testet. Tehát a túlsúlyos tesztbábuk nemcsak a légzsákok, hanem a biztonsági övek átalakítását is segíthetik.

Minél kövérebb, annál nagyobb a kockázat

Amerikai kutatók szerint az elhízott sofőrök nagyobb valószínűséggel halnak bele a közlekedési balesetbe, mint a normális súlyú társaik. A tanulmány készítői az amerikai statisztikai nyilvántartást (FARS) nézték át, amely az országban történt összes közúti balesetet jegyzi.

Az adatbázis 1996 és 2008 között több mint 57 ezer olyan autóbaleset adatait tartalmazza, amelyekben két személygépkocsi ütközött össze. A kutatók tovább szűkítették a találatokat azokra az esetekre, amelyekben mindkét sofőr azonos méretű és típusú autót vezetett. Ezután összevetették a halálos kimenetel kockázatát az áldozat becsült testtömegindexével (a testtömeg osztva a méterben megadott testmagasság négyzetével).

A 30 és 34,9 közötti testtömeghányadossal bíró, elhízott embereknél 21 százalékkal, a 35 és 39,9 közöttieknél 51 százalékkal, míg a szélsőségesen elhízottnak számító, 40 vagy a feletti értéket mutató sofőröknél 80 százalékkal növekedett a halál esélye. A kutatók megállapították azt is, hogy a normál testtömegű sofőrök kockázatához képest a 35 és 39,9 közötti BMI-értéket mutató nőknél kétszer nagyobb volt a halálozás kockázata.

A soványak is

veszélyben vannak

Az eredmények alapján azonban nemcsak az elhízottak, hanem a normál testtömegű autóvezető kockázatához képest az átlagosnál kisebb súlyú sofőrök is 19 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg az ütközésekben. A számításkor a kutatók többek között a sofőrök korát és alkoholfogyasztási szokásait is figyelembe vették. A jelentős különbségek pontos magyarázatához további vizsgálatokra lesz szükség, ám a kutatók rámutattak, hogy a normális súlyú autóvezetőkhöz képest az elhízott emberek másfajta sérüléseket szenvednek a balesetben: esetükben például több a mellkasi, de kevesebb a fejsérülés, gyakrabban jelentkeznek náluk komplikációk, és hosszabb kórházi ápolást igényelnek. (vezess.hu, mti, dp)