Hogyan működik és mire kell a lambda-szonda?

Miután a katalizátorral felszerelt benzinmotoros gépkocsik számára is kötelezővé vált az emissziós teszt, nem árt megismerkedni autónk olyan alkatrészeivel is, amelyekről eddig szinte semmit nem tudtunk. Ilyen a lambda-szonda – szakmai nevén oxigénszenzor –, amely a gépkocsi befecskendező rendszerének egyik legfontosabb érzékelője, s amelyet éppen 30 éve találtak fel. Gyújtógyertyára emlékeztet, és a kipufogócsőbe építve található, mégpedig a katalizátor házába, elé, esetleg – iker kivitelben – elé és mögé. Feladata a kipufogógáz oxigéntartalmának mérése, s a mért jelek eljuttatása a motorvezérlő egység (ECU) felé. A szonda kerámiatestének platina-bevonattal ellátott csúcsa közvetlenül érintkezik a kipufogógázban levő oxigénnel, a belsejébe pedig a külső levegőből jut oxigén. E két pont oxigéntartalma közötti potenciál-különbség a szondában, rendkívül gyors – ezredmásodpercnyi nagyságrendű – feszültségváltozásokat hoz létre. A magasabb feszültség a kelleténél dúsabb, tehát benzingazdag, az alacsony pedig benzinszegény keveréket jelent. Az információt a szonda elküldi a gépkocsi elektromos vezérlőegységének, amely folyamatosan ennek megfelelő módon szabályozza az üzemanyag–levegő keveréket és a gyújtást. A szabályozás legfőbb célja e keverék legoptimálisabb, 14,7 : 1 arányának folyamatos megtartása. A benzin és a levegő keveréke ugyanis ennek az aránynak a megtartásával ég el a legtökéletesebben, éspedig mintegy 90 százalékban.

A lambda-szonda működésének elengedhetetlen feltétele, hogy 250-350 °C-ra melegedjen fel. Az üzemi hőmérséklet mielőbbi elérése érdekében olyan típusoknál, ahol a melegedés lassabb, a szondákat beépített fűtőszál melegíti. Ezeket a szondákat a vezetékeik számáról lehet megismerni: a három vezetékeseknél az egyik a feszültség jel, a másik kettő a fűtést biztosítja. Négy vezeték esetén a feszültséget – a zavaró jelek elkerülése érdekében – nem a gépjármű karosszériáján keresztül (test) vezetik a computerbe, hanem külön negatív szálon. A szondát az ólomvegyületek, az olaj, a szilikon és a fagyálló folyadék károsíthatja. A katalizátorhoz hasonlóan tönkreteheti a motor hibás vagy nem rendeltetésszerű működése (gyújtáskimaradás, „beugratással” történő indítás stb.) Motoradalék okozta szilikon-szennyeződésre utal, ha a szondán fehér filmréteget látunk. Sötét, kormos bevonatot túl dús keverék, a motor rossz állapota, túlzott olajfogyasztása okozhat. (tc)