Chevrolet Captiva: Amerikai előd európai utódja

A Chevrolet fogta magát és egyik tradicionális amerikai modelljéből csinált egy Európának valót. Kevesen tudják ugyanis, hogy a Chevy alkotta meg az első SUV-ot még 1935-ben. Suburban Carryall volt a neve, és fel-felbukkant néhány maffiás filmben. A Captiva persze teljesen más, és nem csak a hét évtized korkülönbség miatt.

Hanem például azért, mert ott dolgozik benne a márka első európai dízelmotorja (2,0 l, 150 LE). Benzinesből viszont kettő van: a 2,4 literes 136, a 3,2-es V6-os 230 lóerőt tud. Mindezt két- és négykerék-meghajtással, kézi és kétféle automata váltóval lehet kombinálni, tehát még úgy is eredményesen testre szabhatjuk az autót, ha mindent mindennel azért mégsem párosíthatunk. A kifinomult összkerékhajtás elektromágnesesen vezérelt többtárcsás kuplungon keresztül valósul meg, amelynek reakcióideje nagyságrendileg 0,1 másodperc. Alapból csak elöl húznak a kerekek, ha azonban az elektronikus vezérlőegység azt észleli, hogy több tapadásra van szükség, a nyomaték megosztása fokozatmentesen változhat egészen az 50:50 értékig. Ja, és ha nem elég öt férőhely, kérhető hétüléses változat is. Ennél ugyan az eredetileg 465 literes csomagtartó mintegy a harmadára szűkül, ha viszont elég az öt szék, akkor a csomagtartó aljában barátságos rekeszecskék segítik a pakolást. Hogy a külsőről is essen néhány szó, Captiva magán hordozza a modern divat minden jegyét, a külső visszapillantóba szerelt indextől a hatalmas első emblémáig, mégis, együtt teljesen elfogadható, normális formát raktak össze. A koreai formatervező stúdió büszke rá, hogy az általuk kidolgozott vázlat egy ismert olasz dizájnközpont javaslatával szemben győzött a tervezési fázisban.

A Chevrolet Captiva már a hazai piacon is kapható; a három-három motor és váltó, a kétféle karosszéria, valamit a szereltségi fokozatok összesen 15 választási lehetőséget adnak. A legolcsóbb – dízelmotoros – típus ára 875 000 korona. (tc/yu)