Védelem a talajlakó kártevők ellen

A gyökérgubacs fonalférgek általában a homokos talajú területeken gyakrabban fordulnak elő. Elsősorban a gyökérzöldségféléket, valamint a fűszer- és a csemegepaprikát károsítják.

Miként károsítanak?

A fonalférgek inváziós lárvái felkeresik a gyökereket, és többnyire a gyökérvégeken behatolva belső élősködőként táplálkoznak. Táplálkozásuk nyomán a gyökérszövetben óriássejtek képződnek, így az nem tudja ellátni víz- és táplálkozási funkcióját. A gyökereken kisebb-nagyobb, sokszor diónagyságot is meghaladó megvastagodások, ún. „gubacsok” képződnek és erős fertőzés nyomán a gyökér, majd a teljes növény is elpusztul.

A nematodák gazdanövényei közül a sekélyen gyökerező uborka a legérzékenyebb. Ellenálló fajtát eddig nem sikerült kinemesíteni.

A fonalférgek a paradicsom hajtásában is nagy hozamkiesést okoznak. A növények terméskötődése a középtájtól kezdődően már hiányossá válik. Elsősorban a féldeterminált fajták károsodnak, ezek között nem igen található rezisztens változat.

A paprikatermesztésben néhány, hosszú tenyészidejű fajta igen érzékeny. A növények csúcsi részén, vashiány-tünetekhez hasonló kivilágosodással is jelzik a bekövetkezett fertőzést.

A sárgarépa- és petrezselyemhajtásoknak is komoly akadálya lehet – homoki területeken – a talaj fonálféreg-fertőzöttsége. A megtámadott növényeken minőségi (szőrösgyökerűség) és mennyiségi kárt lehet tapasztalni.

A saláta jól elviseli a fonalférgek támadását, míg a káposztafélék általában nem fertőződnek.

A fonalférgek ellen védekezhetünk talajgázosítással, talajkezeléssel, talajfertőtlenítéssel, végezetül fonalféreg ellenálló növényfajták termesztésével.

Csigák, tücskök, pajorok

A meztelen csigák több faja károsít. Fénykerülő állatok, ezért nappalra búvóhelyet keresnek maguknak, jelenlétükre csak gyöngyházfényű nyálkacsík hívja fel a figyelmet. Kártételük leginkább a káposztaféléken, a retek és salátaféléken tapasztalható. Csalogatószerekkel védekezhetünk ellenük.

A lótücsök eléggé nagy testű, ásólábú rovar. Nedves talajon és palántaágyakban, valamint frissen trágyázott területeken komoly kárt okozhat. Bár tápláléka elsősorban állati eredetű, az útjába kerülő növényeket megrágja, vagy kitúrja.

A cserebogárpajorok ellen – különösen a termesztés első évében – ajánlatos talajmunkával vagy talajfertőtlenítéssel védekezni.

A hangyák a legtöbb életközösségben hasznosak. Azonban a hajtatásban időnként kellemetlen károkat okoznak azáltal, hogy a palánták vagy a kiültetett növények gyökérnyaki részét elrágják és a megtámadott tövek sínylődnek. (Az Agroinform Tipp alapján)