Tudnivalók a szőlő terheléséről

Ha átlapozzuk Matlák György legfrissebb növényvédelmi füzetét (Celoročná ochrana záhradných plodín), akkor kiderül, hogy már nincs Aliekol, Cleoekol nevű készítmény. Marad viszont a Vektafid A, amelyhez ajánlatos Calypsot adagolni. Az olajos készítmény (alapja parafin olaj) a növény felületére kerülve elzárja a levegőt a rajta lévő élősködőktől, a Calypso pedig a kártevőket megöli. A lemosó permetezés olaj nélkül is történhet. Az ajánlott rovarölő készítmények a következők: Calypso, Karate Zeon 5 CS vagy Mospilan 20 SP. A félreértés elkerülése végett meg kell jegyezni: a permet – akár olajos, akár nem – csak az áttelelt kártevő valamilyen alakja ellen hatásos.

Ha a bogyóstermésűek csoportjában pl. a köszméténél az amerikai lisztharmat ellen korai gomba elleni kezelést javaslunk, akkor azt keverve vagy külön Rubigan 12 EC-vel kell végezni. Olajos permetszerbe (Vektafild A) viszont ne keverjünk gombaölő szert. A köszméténél jól tettük, ha metszéskor a vesszővégeket lemetéltük.

A csemegeszőlő metszése

Mihamarább fejezzük be a csemegeszőlő tavaszi metszését is, mert a szőlő már könnyezik, s ezáltal sok oldott tápanyagot veszíthet. A metszési mód a tőke kondíciójától függ. Ha a venyigék kifejlődtek, kellő hosszúak, nem száradtak be, szépen alakulnak rajta a rügyek, akkor mehetünk a fajta előírt terhelése szerint. Ha viszont alig van mit meghagyni, a venyigék nem fejlődtek ki, a végük be van száradva, ott nem beszélhetünk kondícióról, és jóval a terhelési normák alá kell menni.

A szőlő terhelését négyzetméterben fejezik ki, miközben a fajtaleírásban fel van tüntetve, hogy az adott fajta esetében hány világos rügyet kell metszéskor meghagyni. Ha pl. 3 méter a sortávolság és 1 méter a tőtávolság, akkor minden növényre jut 3 négyzetméter. Ha a terhelési norma 4–5 rügy, akkor minden tőkére 12–15 rügyet hagyunk. A csemegeszőlőnél, mivel nagy fürtöket akarunk termelni, kisebb a terhelés: 4–5 rügy van a Diamant, Ametyst, Dóra, Opál és Rúbanka fajtáknál, 8–10 rügy a Negra, Onyx és Pastelnál. A mustszőlőnél általában több rügyet hagyunk (6–8-at a Zöld velteléni, Sauvignon, Rajnai rizling, Zweigeltrebe fajtáknál, 8–10-et a Piros velteléninél, Szürkebarátnál, Olasz rizlingnél).

Jó, ha ismerjük a szőlőtermesztési szakkifejezéseket. Ha rövidcsapra metszünk, az 1–2 világos rügyet jelent. Ha hosszúcsapra, akkor 3–5 rügyet, ha félszál vesszőre, akkor 6–8 rügyet, ha szálvesszőre, akkor 9 vagy több rügyet hagyunk meg.

Igyekezzünk a nyesedéket mielőbb kévékbe kötni, s ha a város vagy a község tavaszi nagytakarítást hirdet, akkor e kerti hulladékot szállíttassuk el. Ha van üvegházunk, amelyet fűtünk vagy kemencénk, kályhánk, akkor a kévékre kötött rőzsét az udvar vagy a kert távolabbi részében szárítjuk, majd felhasználjuk.

Műtrágya adagolása a gyümölcsösben

Ha mindent a nagykönyv szerint végeztünk, akkor a kombinált műtrágyát már ősszel kiszórtuk, szántással, ásással bedolgoztuk a földbe. Ha a korábbi években tavasszal tettük ezt, akkor most is szórjunk ki a talaj elsimítása után áranként 4–5 kg Cereritet vagy Slovceritet, nagy kert esetén NPK 15:15:15-öt, s ezt fogassal, gereblyével dolgozzuk be.

Akár az őszi, akár a tavaszi műtrágyázást válasszuk, figyelembe kell venni a gyümölcsfák, bokrok igényét. Bár nem egységes a növényeknek a három fő elem iránti igényük (a gyümölcsnél ez általában 2 : 1 : 3 NPK), a kívánt arány még a kiskertekbe szánt Cererit, Slovcerit készítményeknél sincs meg, ezért a nitrogént és a kálit pótolni kell. Jobb, ha a kálit – kénsavaskáli formájában – már ősszel kiszórjuk, a nitrogént pedig nitrát formájában (pl. Ledek) tavasszal adagoljuk. Jól tesszük, ha az említett nitrogént fánként egyedileg adjuk.

Bár a gyümölcsfák gyökerei, főleg ha kis térállásba lettek telepítve, 4–5 éves korban már összeérnek, mégis azt szoktuk ajánlani, hogy a tavaszi műtrágyaadagot a koronagyűrűbe dolgozzuk be. Ennek persze főleg akkor van jelentősége, ha a két fa között nem termelünk zöldséget vagy más növényt. Ha igen, akkor mindenképpen teljes szélességbe szórjuk a műtrágyát.

A koronagyűrű az a kör, amelyet megrajzolhatunk a lombozat peremével. Itt található a legtöbb aktív gyökérzet, és ha egyedileg öntözzük a fát az év folyamán, akkor a vizet is ide adagoljuk.

Itt a tavaszi oltás ideje

Az ezermester kertészkedő ilyenkor végzi a tavaszi oltásokat az almánál, körténél, szilvánál. Oltóvesszőként jól felhasználhatók erre a célra a vásárolt fákról levágott vesszők, amelyek amúgy is később ébrednek.

Ha az időjárás nem fordulna csapadékosabbra, hetente öntözzük meg egy-egy vödör vízzel az ősszel és most tavasszal kiültetett fácskákat.

A szerző kertészmérnök