A kertészkedők többsége már bizonyára végzett a gyümölcsfák ápolásával, az idős fák ifjító, a 3–5 éves fák karbantartó és koronaalakító metszésével. Ne feledkezzünk meg a bogyóstermésűekről sem. Ha még nem végeztük el a ribiszke, köszméte, jósta kora tavaszi lemosó permetezését, akkor ezt mielőbb pótoljuk.
Lemosó permetezés
Ha átlapozzuk Matlák György legfrissebb növényvédelmi füzetét (Celoročná ochrana záhradných plodín), akkor kiderül, hogy már nincs Aliekol, Cleoekol nevű készítmény. Marad viszont a Vektafid A, amelyhez ajánlatos Calypsot adagolni. Az olajos készítmény (alapja parafin olaj) a növény felületére kerülve elzárja a levegőt a rajta lévő élősködőktől, a Calypso pedig a kártevőket megöli. A lemosó permetezés olaj nélkül is történhet. Az ajánlott rovarölő készítmények a következők: Calypso, Karate Zeon 5 CS vagy Mospilan 20 SP. A félreértés elkerülése végett meg kell jegyezni: a permet – akár olajos, akár nem – csak az áttelelt kártevő valamilyen alakja ellen hatásos.
Ha a bogyóstermésűek csoportjában pl. a köszméténél az amerikai lisztharmat ellen korai gomba elleni kezelést javaslunk, akkor azt keverve vagy külön Rubigan 12 EC-vel kell végezni. Olajos permetszerbe (Vektafild A) viszont ne keverjünk gombaölő szert. A köszméténél jól tettük, ha metszéskor a vesszővégeket lemetéltük.
A csemegeszőlő metszése
Mihamarább fejezzük be a csemegeszőlő tavaszi metszését is, mert a szőlő már könnyezik, s ezáltal sok oldott tápanyagot veszíthet. A metszési mód a tőke kondíciójától függ. Ha a venyigék kifejlődtek, kellő hosszúak, nem száradtak be, szépen alakulnak rajta a rügyek, akkor mehetünk a fajta előírt terhelése szerint. Ha viszont alig van mit meghagyni, a venyigék nem fejlődtek ki, a végük be van száradva, ott nem beszélhetünk kondícióról, és jóval a terhelési normák alá kell menni.
A szőlő terhelését négyzetméterben fejezik ki, miközben a fajtaleírásban fel van tüntetve, hogy az adott fajta esetében hány világos rügyet kell metszéskor meghagyni. Ha pl. 3 méter a sortávolság és 1 méter a tőtávolság, akkor minden növényre jut 3 négyzetméter. Ha a terhelési norma 4–5 rügy, akkor minden tőkére 12–15 rügyet hagyunk. A csemegeszőlőnél, mivel nagy fürtöket akarunk termelni, kisebb a terhelés: 4–5 rügy van a Diamant, Ametyst, Dóra, Opál és Rúbanka fajtáknál, 8–10 rügy a Negra, Onyx és Pastelnál. A mustszőlőnél általában több rügyet hagyunk (6–8-at a Zöld velteléni, Sauvignon, Rajnai rizling, Zweigeltrebe fajtáknál, 8–10-et a Piros velteléninél, Szürkebarátnál, Olasz rizlingnél).
Jó, ha ismerjük a szőlőtermesztési szakkifejezéseket. Ha rövidcsapra metszünk, az 1–2 világos rügyet jelent. Ha hosszúcsapra, akkor 3–5 rügyet, ha félszál vesszőre, akkor 6–8 rügyet, ha szálvesszőre, akkor 9 vagy több rügyet hagyunk meg.
Igyekezzünk a nyesedéket mielőbb kévékbe kötni, s ha a város vagy a község tavaszi nagytakarítást hirdet, akkor e kerti hulladékot szállíttassuk el. Ha van üvegházunk, amelyet fűtünk vagy kemencénk, kályhánk, akkor a kévékre kötött rőzsét az udvar vagy a kert távolabbi részében szárítjuk, majd felhasználjuk.
Műtrágya adagolása a gyümölcsösben
Ha mindent a nagykönyv szerint végeztünk, akkor a kombinált műtrágyát már ősszel kiszórtuk, szántással, ásással bedolgoztuk a földbe. Ha a korábbi években tavasszal tettük ezt, akkor most is szórjunk ki a talaj elsimítása után áranként 4–5 kg Cereritet vagy Slovceritet, nagy kert esetén NPK 15:15:15-öt, s ezt fogassal, gereblyével dolgozzuk be.
Akár az őszi, akár a tavaszi műtrágyázást válasszuk, figyelembe kell venni a gyümölcsfák, bokrok igényét. Bár nem egységes a növényeknek a három fő elem iránti igényük (a gyümölcsnél ez általában 2 : 1 : 3 NPK), a kívánt arány még a kiskertekbe szánt Cererit, Slovcerit készítményeknél sincs meg, ezért a nitrogént és a kálit pótolni kell. Jobb, ha a kálit – kénsavaskáli formájában – már ősszel kiszórjuk, a nitrogént pedig nitrát formájában (pl. Ledek) tavasszal adagoljuk. Jól tesszük, ha az említett nitrogént fánként egyedileg adjuk.
Bár a gyümölcsfák gyökerei, főleg ha kis térállásba lettek telepítve, 4–5 éves korban már összeérnek, mégis azt szoktuk ajánlani, hogy a tavaszi műtrágyaadagot a koronagyűrűbe dolgozzuk be. Ennek persze főleg akkor van jelentősége, ha a két fa között nem termelünk zöldséget vagy más növényt. Ha igen, akkor mindenképpen teljes szélességbe szórjuk a műtrágyát.
A koronagyűrű az a kör, amelyet megrajzolhatunk a lombozat peremével. Itt található a legtöbb aktív gyökérzet, és ha egyedileg öntözzük a fát az év folyamán, akkor a vizet is ide adagoljuk.
Itt a tavaszi oltás ideje
Az ezermester kertészkedő ilyenkor végzi a tavaszi oltásokat az almánál, körténél, szilvánál. Oltóvesszőként jól felhasználhatók erre a célra a vásárolt fákról levágott vesszők, amelyek amúgy is később ébrednek.
Ha az időjárás nem fordulna csapadékosabbra, hetente öntözzük meg egy-egy vödör vízzel az ősszel és most tavasszal kiültetett fácskákat.
A szerző kertészmérnök
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.