Tönkölybúza, a jótékony fehérjeforrás

A szakirodalomban fellelhető olyan kimutatás, hogy egy modellforgatókönyvvel szemben, amelyben a csapadékmennyiség 20%-os csökkenése a búza terméshozamát nagymértékben csökken tette volna, a búzafajták változatosságának növelésével a hozamok az átlagosnál jóval magasabbak lettek.

A szakirodalom erről szóló tanulmányai egyetértenek abban, hogy az ökogazdálkodás a biológiai sokféleség bevonásával, a változatos vetésforgó alkalmazásával hatékonyabbá teszi a tápanyag-felhasználást, valamint csökkenti a nitrogén- és foszforveszteségeket.

A tönkölybúza beltartalmi paramétereiben jobb, mint a hagyományos búzáé, fehérjetartalma pedig extrém magas. Hozama ugyan kisebb, mint a búzáké, ásványi anyag tartalma azonban húszszorosa is lehet. Érdekesség, hogy a gabonafélék közül a tönkölyben van még egy olyan nélkülözhetetlen aminosav, ami minden húsban megtalálható.

A növény szinte mindent kibír, szélsőséges körülmények között is magas termésbiztonságú, gyorsan regenerálódik, műtrágyázni nem kell, azonban elnyomja, túlnövi a gyomokat. Az olyan vetésváltási rendszerben, ahol nem kalászos előzi meg, szükségtelen a vetőmag csávázása. Igénytelensége miatt is a szántóföldi ökológiai növénytermesztés kedvelt és keresett növénye. A vegyszermentes, egészségkímélő és minőségi élelmiszerek iránti igény növekedése is az olyan növények termelésbe vonása felé irányította a figyelmet, amelyek jobb beltartalmi értékűek, nagyobb tűrőképességűek, de elfogadható terméspotenciájúak.

Nagy Edit, Szegedi Gabonakutató