Talajfertőtlenítés a biokertben

Azokon a területeken, ahol huzamosabb ideje folytatnak kertészeti termelést, nagyon elszaporodhatnak a talajlakó állati kártevők, mint például a fonálférgek, drótférgek vagy pajorok, esetleg a károsító gombák, mint pl. a fusárium. Az alábbiakban a természetes talajfertőtlenítőket tekintjük át.

Legelterjedtebb a fehér mustár

A biokertészetekben a fonálférgek elleni legelterjedtebb fertőtlenítő növény a fehér mustár (Sinapos alba). Ez a növény gyökereivel biológiailag aktív anyagokat választ ki, melyek a talajban elgázosodnak, így fejtve ki a talajfertőtlenítő hatást. Ezek a biofumigásoknak nevezett anyagok a fonálférgeken kívül jelentősen gyérítik a talajlakó drótférgeket és különböző pajorokat. Ezért is fontos, hogy a biokertész a szeptembertől megüresedett minden talpalatnyi területre az ősz folyamán mustármagot szórjon mindaddig, amíg csak remény van rá, hogy kicsírázik. Sőt, ajánlatos még előveteményként is vetni oda, ahová csak később, május közepe táján tervezünk ültetni előnevelt melegkedvelő növényeket.

Mézontófű a paprikasorokban

A biokertekben sikeresen alkalmazható a fonálférgek ellen a mézontófű (Phacelia tanacetifolia) is. A vegyeskultúrás zöldségtermesztésben növényi talajfertőtlenítőként főleg azokra a sorokra vetjük, ahová május harmadik harmadában melegkedvelő paradicsom, paprika, tojásgyümölcs (padlizsán) vagy uborka előnevelt palántáit szándékozzuk kiültetni.

A mézontófű apró magvait már kora tavasszal vethetjük. A tervezett sorok helye és a sorközök egy része is bevethető vele. A kikelt mézontófű rövid időn belül finom „szőnyegsávot” alkot, árnyékolja a talajt. Levelei közt az esővíz könnyen átcsorog, jó harmatfogó.

A melegkedvelő növények kiültetése előtt a tervezett sorokra a mézontófű sávokat teljes szélességükben lesaraboljuk. A levágás után a növénykékkel semmi gondunk, maradjanak a sorközön, ahol még továbbra is segítségünkre vannak. Védik a talajt a nap és szél szárító hatásától, és táplálják a humuszt termelő gilisztákat. A vegyeskultúrás zöldségtermesztési rendszerben a melegkedvelő növények melletti sorokban gyakran termesztünk sárgarépát. A mézontófű talajfertőtlenítő hatása révén kedvezően hat a sárgarépa termésére: növekszik a répák hossza, elmarad a szőrösgyökerűség.

A közönséges gyermekláncfű

„Vétkezik a túl gondos gazda” – szokta mondogatni még gyerekkoromban nagyapám. Amikor mondásának magyarázatát kértem, olyan gazdákat hozott fel példának, akik az őszi búzavetés felszíni talaját porszerűre eldolgozták. Ő ugyanis az aprórögös talajfelszín híve volt, mert így kisebb a búza kifagyási veszélye. Szerintem a nagyapám mondása azokra a biokertészkedőkre is vonatkozik, akik kellő ismeretek hiányában kiirtják a kertjükből az olyan gyomnövényeket is, amelyek fertőtlenítik a talajt, védik, gyógyítják a kultúrnövényeket.

Kiváló értéket képvisel kertünkben a gyermekláncfű. Lombozata és karógyökere fontos gyógyító anyagokat tartalmaz. Amerikai kutatók megállapították, hogy hajszálgyökerein és környékén olyan fonálgombák tenyésznek, amelyek felfalják a kultúrnövények hervadását kiváltó fuzáriumgombák minden talajban előforduló részét. Hasonló, de sokkal gyengébb hatást fejtenek ki a salátafélék is. Némi fuzáriumpusztító hatása van még a parajnak is.

Fontos, hogy a biokertész a fuzárium elleni talajfertőtlenítés érdekében, amíg csak lehet, tűrje meg kertjében a gyermekláncfüvet, termesszen salátát, és tavasszal vessen a sorközök középvonalára parajt.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára