Számítógépes tervezés a növénytermesztésben

Igaz, az ide vonatkozó előírások szerinti kötelezettségek lehetnének egyszerűbbek is, azért belegondolva, a termőföld minőségének, termőképességének és környezetünk jó állapotban való fenntartásának szempontjából ezek alapjában véve indokoltak, és a nyilvántartott adatokat felhasználva végül hasznossá válhatnak a termelők számára is. A jelenlegi tapasztalat azt mutatja, hogy a nyilvántartásokat az agrárvállalkozók nagyobbik hányada csupán az előírt kötelezettségek betartása, az esetleges büntetések, a támogatás megvonásának elkerülése végett vezeti. Csak kevesen vannak, akik az előírt nyilvántartási adathalmazt a saját cégük keretein belüli elemzésekre is felhasználják, miközben már rendelkeznek sokoldalúan felhasználható számítógépes programmal.

Az elvárt gazdasági eredmények a szakszerű termelésirányítás és megvalósítás nélkül nem elérhetők. Tudniillik a biológiai újratermelés alapozza meg a gazdaságit és nem fordítva, illetve a kettő szorosan összefügg. A növénytermesztés, vagy állattenyésztés biológiáját, a maga összefüggéseiben is ismerő termelési szakértőnek kell lennie, aki képes gazdaságilag optimális, hosszú távon fenntartható gazdaságos termelési tervet kidolgozni, utána azokat meg is tudja valósítani. Tudniillik a mezőgazdasági termelés mint szakma jóval összetettebb, mint ahogy azt sokan gondolnák. A szakmai tudást, a gazdálkodói tapasztalatot folyamatosan kell tanulni, új tapasztalatokat szerezni, követni az új tudományos ismereteket, a számítógépes programok fejlesztéseit. A területenkénti különféle talajviszonyok, a kiszámíthatatlan terményár-ingadozások, az időjárás éven belüli alakulása miatt pontosan tervezni körülményesebb.

Ennek ellenére a tervezés nélkülözhetetlen. A tervek magvalósításánál fontos követni az egyes termelési szakaszokban történt részeredményeket is. Ehhez nagy segítséget nyújthatnak a számítógépes programok, amelyek az egyes parcellák szerint is visszajelzéseket adhatnak. Természetesen, amennyiben a termelésbe bevitt alapadatok pontatlanok, a kilépő termelési és gazdasági kimutatások használhatatlanok lesznek.

A speciálisan e célra fejlesztett számítógépes programok alapja a szerves és szervetlen trágyák, a növényvédő szerek, üzemanyag stb. tömegmértékekben és pénzértékben is megadható raktárkészleteinek bejegyzése, amelyből aztán a valós felhasználás szerint lehet leírni az egyes parcellákra a kijuttatott, vagy felhasznált anyagok adatait. Ezekhez hozzá lehet adni a pl. a bérköltségeket is és egyéb belépő költségeket, azaz minél több pontos adat kerül be az alapbázisba, annál értékesebb kilépő adatot szerezhetünk.

Az állandóan fejlesztett programok felhasználásának az elsajátítása időigényes. Amennyiben azonban elsajátítjuk a program kezelését, és utána rendszeresítjük a programban a pontos és időbeni adatbeviteleket, rendkívül hasznossá válhatnak a visszajelzett adatok. Nincs az a termelés, amely pontos nyilvántartás nélkül hosszú távon jól működhet. Azaz az adatokat ilyen vagy olyan módon mindenképpen vezetni kell, és ha már van egy használható programunk, akkor abba az adatok egyenesen, akár napi szinten bevihetők.

E téren a termelők nagy hasznára válhat a közelmúltban indult támogatott (ingyenes) tanácsadási lehetőség felhasználása. Az e területen jártas, szakavatott tanácsadó rendkívül nagy segítséget nyújthat egy ilyen program kezelésének elsajátításában, ahol maga a termelő tanulja meg felhasználni a programot. Az idén júniusban indult program óta a http://www.agroinstitut.sk/sk/centralny-register-poradcov/ linken jelenleg már több tucat szakmai minősítéssel rendelkező tanácsadó különféle szakterületeken kínálja fel tanácsadói szolgáltatásait. A tanácsadó segíthet rávezetni az érdeklődő vállalkozókat egy olyan, az adott cég sajátosságaira szabott nyilvántartási és elemzési rendszer kiépítésére, amely a jogszabályok szerint megadott kötelező nyilvántartás helyes vezetése mellett eszközként szolgálhat az adott talajviszonyokhoz kapcsolódó tápanyagellátásnak gazdaságilag optimális tervezéséhez. Figyelmeztethet a nitrogén, kálium, foszfor és egyéb makro- és mikroelemek felesleges túladagolására, ami nemcsak környezetkárosító és büntetendő, de feleslegesen drágítja a termelést.

A számítógépes program felhasználásával pl. egy olyan tápanyagelemzést lehet készíteni, ami alapul szolgálhat egy szakmailag alátámasztott, parcellák szerinti tápanyagkészlet kimutatásához. Ehhez a lehető legpontosabban kell évente bejátszani a felhasznált tápanyagellátást, természetesen parcellákra lebontva. Ha úgyszintén parcellák szerint minél pontosabban jegyezzük be a terméshozamokat, amely szerint a számítógépes software levonná a termékkel „kivett” tápanyagokat, akkor kaphatnánk egy viszonylag pontos tájékoztatást arról, hogy melyik parcellára milyen összetételű műtrágyát kell majd kijuttatni a következő termény szükségletei és a parcella adott tápanyagtartaléka alapján.

Amennyiben az évek során ismételten, a lehető legpontosabban vezetjük a tápanyagellátást és a terméseredményeket, akkor eléggé pontos adatokat kapunk ahhoz, hogy a következő években racionálisabban trágyázzunk, ne vegyünk olyan tápanyagelemeket tartalmazó műtrágyákat, amelyek a tervezett növény szükségletei, illetve a parcella tartalékai szerint feleslegesek, pláne ha a termelésben nagyobb mértékben használunk szerves trágyákat is. A parcelláinkon végzett szakszerű talajelemzések sokkal pontosabb kimutatást adnak, amellyel végül összehasonlíthatjuk a táblázatokban megadott értékek alapján végzett tápanyag-kimutatásokat. Időről időre ajánlatos ezeket elvégezni, hogy a kimutatott tápanyagkészlet alapján korrigálhassuk parcelláinkon a következő év tápanyagellátását.

Varjú János, a komáromi Varjú Consulting tanácsadói iroda tulajdonosa