Silókukorica a gyakorlatban

A konferenciát Ivan Dzubák, a KWS vetőmag-forgalmazó vállalat igazgatója nyitotta meg. Az első előadó Ján Halas, a Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Központ (NPPC) kísérleti állomásának képviselője volt, aki azt a kérdést boncolgatta, mennyire befolyásolja a talajösszetétel a mezőgazdasági növények fejlődését, illetve a hozamokat. Elmondta, a növények fejlődésére és a hozamokra több tényező is hat. Ilyen például a talajösszetétel és a klimatikus feltételek. A növények produktivitása függ azok genetikai lehetőségeitől, ezért a vetőmag-forgalmazó cégekkel együttműködve kell kiválasztani azt a fajtát, amely az adott régióban a legjobb hozamokra képes.

A siló menedzsmentje is téma volt

Mivel a konferencia fontos témája a silóhibridek voltak, nem véletlen, hogy a következő előadó Pavel Struhár volt, aki a Biomin vállalat képviseletében beszélt a siló menedzseléséről. Elmondta, a silózás jó menedzsmentje hozzájárul a jó és kifizetődő tejtermeléshez, miközben azt is le kell szögezni, hogy vannak nagyon fontos faktorok, amelyek hozzájárulnak a jó minőségű siló készítéséhez. Ilyen például a vágás időpontjának helyes megválasztása, a megfelelő méretre való aprítás, vagy például a siló helyes hermetikus lezárása. A jó minőségű silókészítéshez hozzájárulhatnak a mikrobiális konzerválóanyagok, amelyek fermentálják a cukrot levegő hozzáférése nélkül is.

A Biomin vállalat részéről jelen volt még Dr. Jaroslav Langer, a Biomin ügyvezető igazgatója, aki bemutatta a cég történetét. Elmondta, a Biomin 36 éves múlttal rendelkezik, mintegy 136 országban van jelen, Szlovákiában 21 éve vetették meg lábukat. A cég folyamatos kísérleteket végez annak érdekében, hogy a gazdáknak minőségi siló készítésére alkalmas termékeket ajánljon. Kiemelte, hogy minden készítményüket letesztelik az erre szakosodott tesztállomásokon.

Jaroslav Langer előadásában kitért a mikotoxinok jelenlétére is a takarmányban. A mikotoxinokat penész termeli, szinte minden terményben megtalálhatók. A kórokozók ellenállók a hőmérséklettel, tárolással, feldolgozással szemben is. Léteznek bizonyos rizikófaktorok, amelyek segítik a mikotoxinok megjelenését. Ilyen például az elővetemény, ezért kukorica után nem ajánlatos ismét kukoricát vetni. A másik faktor lehet a talajművelés. Más szóval a kórokozó terjedése ellen mélyszántással lehet védekezni. Fontos tényező lehet a fajta, ezért érdemes az ellenálló hibrideket választani. A következő faktor az aratás, a tisztítás, amelynél megelőző szerepe lehet a helyes időzítésnek. A helyes tárolás és tárolóhely megválasztása is lényeges a kórokozók terjedésének megakadályozásában, de nagyon fontos szerepe van a tisztaságnak, és a nedvességtartalomnak is. A takarmányban jelen lévő mikotoxinok az állatoknál hasmenést, a paták gyulladásos betegségét, valamint anyagcserezavart is előidézhetnek, hogy csak a legkevésbé veszélyes betegségeket említsük. „A tehenektől nagy tejtermelést várnak el, ezért törődni kell velük. A Biomin rendelkezik olyan analitikai módszerekkel, amelyek kimutatják a mikotoxinok jelenlétét a takarmányban, és így tudunk lépéseket tenni a kórokozók ellen” – mondta Jaroslav Langer.

Bemutatták a kukoricahibrideket

A KWS részéről Matúš Javor termékmenedzser számolt be előbb arról, hogyan alakult az idei szezon, majd rátért a lényegre, az egyes kukoricahibridek bemutatására. Elmondta, a KWS-nek 17 nemesítő csapata van a világ különféle területein. Szlovákiában 45 hibrid áll a termelők rendelkezésére, az egyes hibrideket 84 lokalitáson, 1110 parcellán tesztelték tavaly. A cég az Agrárszervizével siet a gazdák segítségére, hogy sikeresek legyenek a silókukorica termesztésében. Így például segítettek a gazdáknak a kukorica szárazanyag-tartalmának meghatározásában. Matúš Javor elmondta, nem feltétlenül a zöld szín teszi jó minőségű silóhibriddé az adott kukoricát, hanem a beltartalom. A szárazanyag meghatározását követően segítettek a gazdáknak megállapítani a betakarítás optimális időpontját. Mindez a legelső lépéseket jelenti a jó siló előállításában.

A szakember elmondta, nem feltétlenül az a célja a cégnek, hogy minden évben „erőltesse” az újdonságokat, inkább az egyes lokalitásokon végzett kísérleti eredményekről igyekszik beszámolni. Érdemesnek tartotta viszont a beszámolót néhány újdonságról, amelyek a régi génállománnyal rendelkező fajtákat a jövőben fel fogja váltani.

A korai éréscsoportban található a silóhibridek közül kiemelte a tavalyi év újdonságát, a KWS Salamandrát, amely a 2018-as kísérleti évben a 29,2 t/ha szárazanyaghozamot produkált 35,9 % nedvességtartalom mellett. Megemlítette, hogy a 2020-as szezonban a KWS-től az egyetlen újdonság a KWS Lukas lesz. A Magento a 2019-es év újdonsága, ez az a hibrid, amely az egész portfólióból a legkevésbé hajlamos a mikotoxinfertőzésre, mivel rövid a vegetációs időszaka, illetve rövid ideig tart az a kritikus időszak, amikor a kukoricaszemek a nedvességtartalom miatt a leginkább hajlamosak a fertőzésre. A korai szemes hibrid kukorica és cukorrépatermő vidékekre ajánlott. Nagyon gyorsan leadja a vizet, így korán begyűjthető, és előkészíthető a talaj a következő terménynek. Nagyon magas szárazszem-hozam lehetőséggel bír.

Korábbi nemesítés ugyan, de plasztikussága és nagyon magas hozama miatt említést tett a KWS szakembere a Karpatis közepesen korai szemes hibridről. Erről tudni érdemes, hogy két egymást követő évben is meghaladta a 107 %-os hozamot a kontroll hibriddel szemben. A KWS Smaragd közepesen korai hibrid, Szlovákiában az ÚKSÚP kísérleteiben 2017-ben 112 %-on teljesített, és 2 éven belül regisztrálták Szlovákiában. A KWS Kashmir közepesen kései hibrid az extrém gyors vízleadásával tűnik ki az érés fázisában. Ehhez párosul még az átlagon felüli magas hozam is. A Kapitolis szintén egy korábbi nemesítés, de még mindig kiválóan teljesítő hibrid, ezért sem hagyhatta ki a felsorolásból a KWS szakembere. 2015-ben és 2017-ben átlagon felül teljesített ez a közepesen kései szemes hibrid, amelynek a magas hozam mellett ráadásul kiváló a vízleadása. A Kollegas már a FAO 450-es csoporthoz tartozik. Ez a legkésőbbi szemes hibrid a 2015-ös kisparcellás kísérletekben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy stabilan magas hozamokat ért el minden típusú kísérletben. A 2016-os, a 2017-es és a 2018-as évben is a legjobban teljesített a szemes hibridek közt, miközben tudni kell, hogy az említett években teljesen eltérő időjárási körülmények uralkodtak.

A cirokkínálatról is szó esett

Matúš Javor még kitért a KWS cirokkínálatára, amely egyre nagyobb hangsúlyt kaphat a dél-szlovákiai körülmények közt. A KWS portfóliójában 4 hibrid található meg, amelyek közül egy szemes, két siló- és egy köztes típus. A 2020-as év újdonsága lesz a KWS Lupus szemes cirok, amely felülmúlta hozamaiban a KWS kínálatában eddig megtalálható Frisket szemes cirokot. A két silócirok a KWS Sole, amely inkább hidegebb körülmények közé ajánlott, a másik pedig a KWS Tarzan, amely nagyon magas növésű, akár 4,5 méter magasra is megnő, de nagyon ellenálló a megdőléssel szemben. Silózásra érdemes inkább korábban vetni, mint később, hogy elkerüljük a száraz időszakot. Kifejezetten fő terményként ajánlott, megbízhatóan teljesíti az optimális szárazanyaghozamot 32–35% mellett a cukorrépa- és kukoricatermő vidékeken.

Közepesen korai a köztes típusú KWS Phoenix cirok. Érdekessége, hogy több keményítőt és cukrot tartalmaz, mint a klasszikus silóhibridek.

A konferencia zárása után Ivan Dzubák vacsorára, borkóstolóra és a helyszín adta lehetőségek kihasználására invitálta a gazdákat. Aki eljött, bizonyára nem bánta meg, hiszen a hasznos ismeretek begyűjtése után alkalma nyílt a résztvevőknek a helyszín wellnessközpontjának szolgáltatásait is kipróbálni.

Czigler Mónika