Sárga ragasztólapok a cseresznyefán

A legtöbb kertészkedő előtt ismeretes, hogy a cseresznye kukacosságát egy aprócska, alig 3–4 mm nagyságú, feltűnően tarkaszárnyú élőlény, a cseresznyelégy okozza. Ennek a légynek kifejlett, párzott nőstényegyedei rápetéznek a napsugarak által melengetett, puhuló, sárgás színt felvevő, az érés küszöbén levő cseresznyetermésekre. Kedvező körülmények között a petékből rövid időn belül kikelnek a pici fehér hernyócskák, amelyek a legrövidebb időn belül igyekeznek magukat a cseresznyetermés húsába fúrni, és ott tovább fejlődni. A kifejlett cseresznyelégy lárvákat kukacoknak, nyűnek, vagy néhány vidéken pondróknak nevezik. A károsított cseresznyetermések korábban érnek, korábban romlanak, és ezért rendszerint nem kerülnek a szedőkosárba, hanem a talaj felszínére. A kukacok a földbefúródás után bebáboznak és a következő év késő tavaszán a bábokból újra legyek kelnek. Hogy a biokertész cseresznyetermése se értéktelenedjen el, jó, ha a körforgást közvetlenül a peterakás előtt megpróbáljuk megszakítani a cseresznyelegyek azon tulajdonsága révén, hogy napos helyen előszeretettel ülnek a sárgaszínű alapra. Ha a cseresznyefa ilyen helyeire kellő időben hernyóenyvvel megkent lapokat helyezünk ki, a cseresznyelegyek zömét kifogjuk, így azok nem fognak petézni, tehát kevesebb lesz a kukacos termés. A legyek kifogásával nagyon jó eredményeket érhetünk el egyszerűen és kényelmesen a füri BioTomal által forgalmazott készlettel is (Kompletné lapače vrtivky čerešňovej).

A cseresznyelégy nálunk rendszerint június elején kezd repülni.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára