Precíziós gazdálkodás az állattenyésztésben

Ennek a gazdálkodási módnak négy alapvető szabálya van:

1. right amount – megfelelő mennyiség

2. right proportion – megfelelő arány

3. right form – megfelelő forma

4. right time – megfelelő idő

Fő jellemzői, hogy a gazdálkodó a termelés minden szakaszában modern technológiákat, műszaki, informatikai és digitális eszközöket használ. Az Európai Parlament is szorgalmazza a gazdálkodók körében az új technológiák kihasználását a gyakorlatban. Segítségükkel ugyanis növelhető a termelékenység és a termelés biztonsága. A gazdák időt és pénzt spórolhatnak meg, jövedelmezőbb és hatékonyabb a gazdálkodás, ráadásul a környezetvédelmi elvárásokat is maximálisan a szem előtt tartják.

A smart farming, vagyis az okos, értelmes gazdálkodás a növénytermesztés után mára az állattartásban is teret hódított. Legfőbb célja az, hogy jó minőségű, biztonságos élelmiszert állítson elő úgy, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat – pl. takarmány, víz, energia stb. – a lehető leghatékonyabban használja fel. Az állattenyésztésben a gazdák a legfejlettebb technológiákat használják. Olyan tartási, takarmányozási és menedzsment rendszer alakítanak ki, amelyek a nagy létszámú telepeken is lehetővé teszik az állatok egyedi gondozását, az esetleges problémák korai felismerését és megoldását.

Ágazatok, eszközök

A precíziós technológiáknak az intenzív állati termék előállításban, elsősorban a tejelőtehén-, a sertés- és baromfitartásban van létjogosultságuk. A modern gazdálkodási rendszerek alkalmazása biztosítja, hogy az állatok elérik és a termelés végéig megtartják a genetikai képességeiknek megfelelő termelési szintet. Az állategészségügyi problémák, a különböző betegségek már nagyon korai szakaszban felismerhetők mind a csoportban, mind egy-egy állat esetében, ezáltal jelentősen csökkenhető a gyógyszerfelhasználás.

Erre egyik példa a hazai állattenyésztésben a drencskészítmények használata. A drencselés, azaz ellés utáni, szájon át alkalmazott itatásos kezelés, napi rutinná vált a tejelő tehenészetekben. Közvetlenül ellés után a drencskészítmény itatása pozitívan befolyásolja a bendőműködést, javítja a tehenek takarmányfelvételét. Olyan hatóanyagokat is (szénhidrátok, glicerin, propilénglikol, élesztők, vitaminok, ásványi anyagok) tartalmaznak, amelyek gátolják a tehén energiahiányos állapotának kialakulását, és segítik a tejtermelés beindulását, megakadályozzák a zsírmáj szindróma kialakulását, stb.

Adatok és visszacsatolás

A precíziós állattartás egyik alapja a folyamatos adatgyűjtés szenzorok és informatikai eszközök segítségével, mint például: aktuális takarmányfelvétel, testtömeg, hőmérséklet, páratartalom, állatok viselkedése, testhőmérséklete, hangja, aktivitása, stb. Az összegyűjtött információ feldolgozásra kerül, és szükség esetén közvetlen visszacsatolással változtat a technológiai elemeken (hőmérséklet, világítás, takarmánykiosztás szabályozása).

Az állatok azonosítása

Ez teszi lehetővé, hogy a nagy telepeken is nyomon követhető az állatok teljesítménye.

Az állatjelölésnek az évek során három különböző iránya fejlődött ki:

* a kereskedelemben a kísérőlevél

* a tenyésztésben és a lósportban az optikai jelölés (fülszám, sütővas)

* az automatizált technológiai műveleteknél az elektronikus azonosítási módszerek, az állatok egyedi, elektronikus jelölése, melyhez bőr alá bejuttatott chip szükséges. A chip segítségével beazonosítható az állat, és a róla gyűjtött információ akár külön is kezelhető. A begyűjtött információk segítik az állat igényeinek kielégítését, és hatékonyabbá teszik a termelést.

Precíz élőtömeg-mérés

Az állatok tömegének rendszeres mérése az adásvétel és a takarmánymennyiség optimalizálása miatt is szükséges. A mérésre hagyományosan mechanikus mérleget használunk, de a nagyüzemi állattartásban a csoportos elhelyezés megnehezíti az állatok egyedi mérlegelését. Az állatok nem szívesen mennek be a ketrecbe, vagy állnak rá a mérlegre. Az élőtömeg-mérést nehezíti, az is, ha az állat közben mozog – ilyenkor a mechanikus mérlegek kezelhetetlenek és pontatlanok. A precíziós állattartásban a mikroszámítógépek elterjedésével a számítógépes program a felvett képek elemzésével képes nagy pontossággal felbecsülni a testátmérőből és -hosszúságból az állat tömegét az ember beavatkozása nélkül. Az ideális értékeléshez az állat 1–3 másodpercet tölt a mérlegen.

A mérés megoldható az önbefogó mérlegekkel is. A technológiai mérés hitelesített mérleggel történik, ezt rendszerint az itató vagy etető előtt helyezik el, illetve az áthajtásos folyosón, ahol egyes sorban mozognak az állatok. A gyarapodás, az egészség és a tényleges takarmányfelvétel változása a sorozatmérésekkel nagy biztonsággal értékelhető.

Takarmányozás

A precíziós takarmányozás célja, hogy az állat szükségletét a legpontosabban elégítse ki. A növekedési modellek segítenek a takarmányreceptúrák összeállításában, ügyelve a keverék optimális összetételére, a táplálóanyag-tartalomra és a takarékos költségráfordításra.

A fázisos takarmányozás már régóta alkalmazott módszer (a hagyományos tartásban 2–3 fázis terjedt el), a precíziós gazdálkodásban akár 10 fázist is alkalmazhatunk. Köztudott, hogy a takarmányváltás megviseli az állatokat, viszont ha több szakaszra bontjuk a hizlalási időszakot, kisebbek a különbségek az egyes fázisokban etetett takarmányok táplálóanyag-tartalmában, tehát könnyen hozzászokik az állat. Az abrakkeverék akár naponta változtatható a specifikus takarmánykeverő és kiosztó berendezéssel.

Mérések és feldolgozásuk

A precíziós technológiát alkalmazó telepeken az állatok takarmányfelvételét egyedileg is mérni lehet, és az adatfeldolgozás eredménye azonnal mutatja, ha az állat teljesítménye visszaesett. A tejelő állomány precíziós takarmányozása megköveteli a tejmennyiség pontos ismeretét. Erre tejmérőket és állatazonosító elektronikus módszereket használnak.

Az állatok élettani állapota fiziológiai mérésekkel határozható meg. Az állat aktivitása mozgásérzékelővel, lépésszámlálóval mérhető. Az állat pulzusszáma az ivarzásra, esetenként a lázzal járó betegségekre vonatkozóan nyújt információt. A testhőmérséklet mérése és annak változása az egyik legbiztosabb módszer az ivarzás időpontjának és az állategészségügyi problémák többségének (pl. tőgygyulladás) a megállapítására.

Az ultrahangos fiziológiai mérések alapján a vemhességvizsgálatnál megállapítható a magzat változó mérete és helyzete, egészségi állapota és az esetleges rendellenességek is stb.

A precíziós technológiák alkalmazásával rengeteg információt gyűjthető az állatról és környezetéről, melyek segítenek az állat igényeinek kielégítésében, és elősegítik a fenntartható élelmiszer-termelést és a hatékony állattartást.

Gáspár Julianna állattenyésztő