Mit kell tudni a megelőző és tüneti növényvédelemről?

A beavatkozás olyan károsítók ellen irányul, amelyek fertőzését még minimális mértékben sem tűrhetjük meg, mert jelenlétük fokozottan veszélyezteti a termesztés eredményességét. E növénybetegségek közé tartozik például az almafa varasodása, az őszibarack levélfodrosodása, a meggy moníliája, továbbá a szőlőlisztharmat, a burgonya- és a paradicsomvész. Megelőző módon kell védekezni a talajlakó hernyók, pajorok, drótférgek, káposzta- és hagymalégy, továbbá az almamoly, almalevél aknázómoly, barackmoly, szilvamoly és szőlőmoly ellen. A tüneti védekezésnél a permetezést a kártevő megjelenésének vagy a betegség tüneteinek észlelésekor végezzük el. Tüneti védekezés alkalmazunk olyan károsítók ellen, amelyek csak bizonyos ideig vannak jelen, illetve bizonyos ideig károsítanak vagy szaporodnak fel, és fertőzésüket az idejében végrehajtott permetezéssel a növény károsodása nélkül megakadályozhatjuk. Ez a védekezési mód kívánja a termesztőtől a legnagyobb figyelmet és szükség esetén a késedelem nélküli azonnali beavatkozást is. Ide soroljuk az egyes baktériumok és gombák okozta betegségeket, továbbá a burgonyabogarat, pajzstetveket, legtöbb kártevő hernyót és a meztelen csigákat egyaránt. Annak érdekében, hogy minél kevesebb védekezési munkánk legyen a vetés vagy ültetés előtt, érdemes vetéstervet készíteni, átgondolni a vetésváltást, tápanyag-utánpótlást, növényápolást. Gondoljunk arra, hogy a sínylődő növény előbb betegszik meg, és a kártevők is nagyobb kárt tudnak tenni benne.

Csak egészséges növényről fogjunk szaporítóanyagot, csak fémzárolt vetőgumókat, -magokat használjunk. A kelés biztonságát a szaporítóanyag csávázásával növelhetjük.

Ha a talajban sok a talajlakó kártevő, vetés vagy ültetés előtt célszerű talajfertőtlenítést végezni, mivel a kikelt vagy elültetett növényzetben a védekezés drágább és kevésbé hatékony. A gyomokat lehetőleg már virágzásuk előtt irtsuk, így nem tudnak magot nevelni. A gyümölcs- és haszonfákat, bokrokat, szőlőt szellősre metsszük és ügyeljünk a zöldmunkára, így a lombozat szellősebb lesz, kevesebb lehetőséget biztosítva a károsítóknak a megtelepedésre.

Megelőző növényvédelemnek tekinthetjük a beteg növényi részek rendszeres eltávolítását és megsemmisítését. Ha mégis vegyszeresen kell védekezni a kártevők és kórokozók ellen, jöhet a döntés, milyen vegyszerrel érhető el hatékony kárelhárítás. A károsítók nem minden fejlődési alakja érzékeny a növényvédelmi szerekre, ezért ismerni kell a kártevők, kórokozók érzékeny fejlődési alakjait, vagy szakembertől kérjünk segítséget.

Szlovákiában csak szigorúan vizsgált és engedélyezett permetszerek forgalmazhatók. A szakhatóságok minden évben megjelentetik az engedélyezett növényvédő szerekről jegyzékét (Prehľad prípravkov na ochranu rastlín). A jegyzéket kis- és nagytermelőknek egyaránt érdemes áttanulmányozniuk.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó