Mit is jelent a Törzskönyv?

Az érvényes jogszabályok értelmében (lásd 151/2016 számú minisztériumi rendelet, ill. 394/2015 számú a trágyákról szóló törvény és annak rendeletei) a mezőgazdasági földterületen gazdálkodóknak, akik területalapú támogatást vesznek igénybe, kötelesek előírt nyilvántartást vezetni és azt 10 éven keresztül megtartani.

A Törzskönyv tehát egy nyilvántartás a termőföld trágyázásáról, tápanyagellátásáról, tulajdonságairól, a vetésforgóról és a talajművelésről 10 éves távlatban. A Törzskönyvből kitűnik, hogy a gazdálkodó betartja-e az EU-s jogszabályok értelmében a helyes gazdálkodási gyakorlatot, illetve a mezőgazdasági termelésre vonatkozó jogszabályokat.

Mit kell kitölteni a bal oldali oszlopban?

A Törzskönyv táblázatának bal oldali oszlopa és annak táblázatai áttekintést nyújtanak az adott mezőgazdasági terület tulajdonságairól. Ezek a következőket tartalmazzák:

Parcella megnevezése: a termőterület megnevezése összhangban van az Agrárkifizető Ügynökségen (PPA) keresztül a mezőgazdasági termelőknek nyújtott légi térképen szereplő földképi egységek (négyzetek) elnevezésével – pl. 0102/3. Természetesen a könnyebb tájékozódás érdekében feltüntethető az adott mezőgazdasági terület saját megnevezése is. Kötelező feltüntetni az adott mezőgazdasági terület nitrátérzékenység szempontjából való besorolását (NDIR A, B, ill. a legszigorúbb NDIR C). Kötelező feltüntetni, hogy az érintett mezőgazdasági terület melyik kataszterben található.

Parcella nagysága: termőhelyi blokk nagysága (szintén megtalálható a deklarációban), majd azon belül a gazdálkodó által művelt terület nagysága hektárban

Parcella tulajdonságai: domborzata, talaj kötöttsége, genetikai típusa.

Parcella alakja: az adott termőterület alaki és nagysági paramétereinek egyszerű vázlata (GSAA-térkép alapján)

Parcella tápanyagtartalma: a KMEMI (ÚKSUP) általi agrokémiai talajvizsgálatok 6 éves ciklusonként ugyanazon termőterületekről nyújtanak áttekintést a termőtalajok agrokémiai tulajdonságairól és a felvehető növényélettani szempontból jelentős tápanyagok tartalmáról.

Parcella pH-ja: a talaj kémhatása az adott termőhely tulajdonságait és annak környezeti állapotát jellemzi

További adatok

A táblázat további oszlopai az évszámmal kezdődően sorrendi képet adnak az adott termőterületen elvégzett mindennapi talajműveltekről az egyes évjáratokban.

• Termesztett fővetésű és másod- illetve tarlóvetésű haszonnövények és fajtáik, azok termőterületének nagysága
• Talajművelési rendszerek és elvégzésük időpontja: agrotechnika, szántás, vetés, tenyészidő alatti kultiváció stb.
• A kijutatott műtrágya fajtája, időpontja és mennyisége (t/ha)
• A kijutatott szerves trágya fajtája, időpontja és mennyisége (t/ha). Újdonság a szennyvíziszapok és tavi üledékek alkalmazása trágyázás esetleg talajjavítás céljából.
• Betakarított termésmennyiség (t/ha) majd a visszamaradt szármaradványok hasznosításának módja (felbálázták, vagy visszaszántották-e).
• A tápanyagmérleg kiszámolásához segítséget nyújt az KMEMI (ÚKSUP) oldalán található link: http://uksup.gart.sk/ophoze-kalkulacky, mely a beírt adatok alapján kiszámolja a talajban maradt legfontosabb makrobiogén elemek mennyiségét. A tápanyagmérleg folyamatos áttekintést nyújt a növényélettani szempontból jelentős tápanyagok pozitív, illetve negatív szaldójáról, s mindemellett a termőtalaj átlagos tápanyagtartalma pontosítható és aktualizálható a KMEMI (ÚKSUP) általi agrokémiai talajvizsgálattal.

A Törzskönyv vezetésén kívül minden év február 15-ig jelenteni kell az KMEMI (ÚKSUP) felé az előző mezőgazdasági évben felhasznált műtrágya és növényvédő szer alkalmazását elektronikusan az előirt formában.

A törvény nem ismerete sajnos nem mentesít senkit a kötelezettségek betartása alól, de nem kell elkeseredni, forduljon a régió falugazdászaihoz tanácsért.

Ollári Adrianna falugazdász – Komárom