Minőség vagy mennyiség?

Kontinensünk több államában törvény szabályozza a hektáronkénti maximum termésmennyiséget. Egy-egy országon belül, borvidékenként is változnak ezek az értékek. Az alábbiakban egy német szaklapban megjelent írást foglalunk össze.

A legnevesebb borászatok, amelyek csakis csúcsminőséget állítanak elő, már tudják: a minőségi borkészítés lehetetlen a mennyiség korlátozása nélkül. A kérdés tehát csak az, mit kívánunk elérni. Egy alacsonyabb minőséget, nagyobb mennyiségben előállítani, vagy pedig többletráfordítással, termésredukcióval kiváló minőségű, de kisebb mennyiségű bort készíteni.

A kiegyenlített tápanyag-ellátottságú, termésmennyiség-szabályozott tőkékről szüretelt szőlőből olyan borok készíthetők, amelyek háttérbe szorítják „kollégáikat”, ahol a magas tőketerhelés egy más minőségű bort eredményezett. Mindennek alapja, hogy az egyes szőlőültetvények adottságaihoz mérten döntsünk a metszés mértékéről. A bogyók megfelelő cukortartalmát, a must és a bor aromagazdagságát csak akkor érhetjük el, ha a fürt és levélfelület arányát optimálisan alakítjuk ki. A lombfelület formálásánál ügyelnünk kell arra, hogy ne lépjen fel önárnyékolás, a lombfal laza szerkezetű, jól elosztott legyen.

A metszés, zöldmunka fontossága

Felmerül a kérdés: hogy tudjuk a hozamot és hozzá a kellő levélfelületet és jó megvilágítottságot biztosítani? A tenyészterületet nem alakíthatjuk át, de a metszéssel, a zöldmunkákkal, a termés- és levélritkítással lehetőségünk van az ideális arány és elhelyezkedés megformálására. Nagyon fontos, hogy a megvilágítottsági, lombfalsűrűségi viszonyokat figyelembe vegyük, ebből a szempontból a szőlősor folyóméterére eső rügyszám befolyásoló hatású. Hosszú évek kísérletei bizonyítják, hogy a 10-13 rügy(szem)/szőlősor folyóméter a legideálisabb, de a 14 rügy/fm-t semmiképp nem szabad túllépni. Ha azonban a sortávolság nő, az 1 fm-re eső rügyszámot is növelni kell, ebből a szempontból a kisebb sortávolság előnyös, a tőkék terhelése így kisebb. Itt azonban máris egy újabb probléma előtt állunk; a sorok önárnyékolása okozhat gondot. Ahhoz, hogy a levél- és fürtzóna megvilágítottsága tökéletes legyen, és a kellően magas lombfal is kialakíthatóvá váljon, a lombfalak közötti sortávolságnak szélesebbnek kell lennie, mint magának a lombfalnak.

A metszés mértékéről

A termelési szint szabályozásánál másik fontos szempont a fajta kérdése. A magas terméspotenciállal rendelkező szőlőfajtáknál a rügyszám kisebb legyen, az alacsonyabb termékenységű fajták esetében a rügyszám magasabb lehet.

A metszés mértékénél a fajta növekedési erélyét is figyelembe kell venni, amire az előző évek meteorológiai viszonyai, a trágyázás, tápanyag-visszapótlás és az alanyfajta ismerete alapján következtethetünk. Ahhoz tehát, hogy megfelelő cukor-sav arányú, aroma- és illatanyagban gazdag bort készítsünk, a 100 hl/ha mennyiség fölé semmiképp nem szabad kerülni, amihez viszont a metszésnél 5-8 rügy/m2 szemet hagyhatunk a rizling fajta esetében, amelynek fürtjei átlagosan 120 g-osak. Természetesen az említett faktorok (alany, tápanyag, klíma) ezt az alapértéket módosíthatják.

Művelési módok, formák

A huzaltávolságok szabályozásával-változtatásával különböző minőségi igényeket elégíthetünk ki. A kívánt szem- (rügy-) szám ezzel a módszerrel praktikusan és gyorsan beállítható, úgy, hogy egy vagy két ívet alakítunk ki az adott fajta vesszőinek bazális (alapi) része termékenységének függvényében. Munkagazdaságossági okokból az alacsonyabban ívelt, szálvesszős művelésmód két rövidebb ívvel előnyben részesíthető. Általa a nyári zöldmunkák végzése leegyszerűsíthető, mivel a felfelé törekvő veszszők a huzalpárok közé kerülnek. Növényorvosi szempontból fontos, hogy a lombfal a földtől viszonylag magasan helyezkedjen el, mivel a talajlakó/talajfelületen lévő gombák, különösen a peronoszpóra spórái által okozott fertőzési veszély így kisebb.

A művelési forma megválasztása, a huzalpárok kialakítása azonban rendkívül sokféle lehet. A termésmennyiség korlátozásánál a fajta, az alany, a termőhely, a tenyészterület, az agro-ökológiai viszonyok mellett az üzemi/gazdálkodási feltételeket is figyelembe kell venni.