Mésszel, sörrel pusztíthatók

A meztelen csigák nevüket a ház nélküli csupasz testükről kapták. A haslábak mirigye nyálkás váladékot, csiganyálat választ ki, amely síkossá téve útjukat segíti továbbhaladásukat. A nyál felszáradása után ezüstfehér fénylő csík, valamint a húsos állományú növényi részeken a reszelőszerűen fogazott nyelvükkel okozott rágásuk árulkodik jelenlétükről, kártételükről.

A csigák teste rendkívül érzékeny a kiszáradásra, ezért a nyirkos, nedves környezetet keresik. Többnyire éjjel járnak táplálék után, azonban erősen felhős, párás időben nappal sem rejtőzködnek el. A fólia- és üvegházakban, tárolókban télen is károsítanak. Nappal a talajrepedésekben, kövek, farakások alatt rejtőznek el a napsugarak és a meleg elől. A 10-14 hónapig tartó életük során tojásaikat a talajba, üregekbe rakják, összesen mintegy 200–4000 darabot. A humuszban gazdag nyirkos talajokat kedvelik. A tojások száraz időben összezsugorodnak, de esőzés, öntözés hatására ismét megduzzadva életképes csigák kelnek ki belőlük. A meztelen csiga általában olyan helyen él, ahol elegendő növényi táplálékot talál magának. Szabadban csak árnyékos, bokros helyeken a növények tövénél, korhadó levelek alatt találjuk meg. Ezért is fontos a lehullott levelek összegyűjtése, komposztálása.

A sötétebb rajzolatú pincelakó meztelen csiga főként a lakások közelében él, s a raktározott növényeket vagy terményeket károsítja. A korhadó növényi részeken is megél, de nem veti meg a kenyeret vagy a vajat sem. A pincében vagy a szabadban prizmázott gyökérzöldséget megrágja, utat nyitva ezzel a kórokozóknak. Ha nem vesszük észre időben jelenlétét, a termény nagy része megrothad.

A csigák közül sajátos életmódjával tűnik ki a földi meztelen csiga. Ez a meglehetősen „gyors mozgású” fajta életének túlnyomó részét 5-6 cm mélyen a talajban tölti. A maga készítette 5 mm átmérőjű járatokból csak nedves, csapadékos időben jön a felszínre. Mozgását a kötött, kemény talajok sem akadályozzák. Tavasszal a 4-5 tojásból álló csomók 20-30 nap múlva kelnek ki, és a kis csigák két hónap alatt fejezik be fejlődésüket, egy évig élnek. A földi meztelen csiga tápnövénye a pünkösdirózsa, dália és a begónia.

A meztelen csigák elleni eredményes védekezés alapja az elszaporodása feltételeinek csökkentése. A csigák különbözőképpen pusztíthatók. A csalogatás módszerei elsősorban a házikertekben használhatók. Egyik lehetőség a pohárcsapda. A poharakat a növénysorok közé a talajszint mélységéig kell besüllyeszteni, majd félig sörrel tölteni. A sör a csigákat nagy területről odacsalogatja, majd az italtól elbódulva a pohárban elpusztulnak. A másik lehetőség a mesterséges búvóhelyek kihelyezése. E célra a nagy nyirkos rongyok a legalkalmasabbak. Hajnalban a búvóhelyre vonuló meztelen csigák előszeretettel húzódnak meg a nedves tárgyak alatt. Ezek alól azután a nap folyamán összegyűjthetők és megsemmisíthetők. Bevált a vízelvonó anyagok kiszórása is, ilyen pl. fahamu vagy a mész. A csigák ezekkel érintkezve ismételt nyálkiválasztásra kényszerülnek, és végül elpusztulnak. Raktárakban, pincékben a tárolásra szolgáló ládákat, rekeszeket az említett anyagokkal is körül lehet szórni.

Legjobb eredményt azonban a speciális csigaölő-készítményekkel érhetünk el. Nálunk e célra engedélyezett a Mesurol Schneckenkorn és a Mesurol Alimax, melyből 5–10 grammot adagoljunk négyzetméterenként.