ĺgy is termelhetünk sikeresen zöldpaprikát

Nagy örömömre annyi paprika termett, hogy augusztus második felétől a felesleget kénytelen voltam a helyi piacon értékesíteni. Az én paprikám külalakra semmivel sem volt másabb a vegyszerkezelt árunál. Viszont amíg a hagyományosan kitermelt paprikának az árusítását a járási tisztiorvos – magas nitráttartalomra hivatkozva – néhányszor betiltotta, addig az én paprikám megfelelt a legszigorúbb közegészségügyi előírásoknak. A továbbiakban röviden vázolom a nálam bevált termesztési módokat.

Paprika előtt elővetemény

A mi éghajlati körülményeink között termeszthető a paprika hajtató berendezésben és szabadföldi körülmények között. A hajtató berendezés lehet üvegház, hobbiüvegház, fóliasátor, melegágy, hidegágy, biodombágy, beüvegezett veranda, lakóhelyiség déli ablaka és egyéb. Én a paprika termesztésre a délre néző ablak, a minidobágyak, hidegágyak és fóliasátor kombinációját használom.

A termelésre való felkészülést én már október végén, november elején elkezdem azzal, hogy a 6 x 3 méter alapterületű fóliasátor közepén 5 x 1 x 0,6 méter méretű gödröt ások, melybe az ősz és a tél folyamán a másként nem hasznosítható kerti és konyhai hulladékot gyűjtöm. A nagyobb darabokat felaprítom. A hulladékot tömörítem, néhányszor meglocsolom, majd előbb biokomposzttal, később biokomposzttal kevert földdel takarom. Biokomposztot csak az első években kellett odahozni. A továbbiakban elégnek bizonyult a gödörben létrejött mennyiség.

A fóliát rendszerint március elején húzzuk fel, így előveteményeket, pl. hónapos retket, salátát, korai sárgarépát, a földdel takart meleg talp fölött szabadföldi kiültetésre szánt karalábét, káposztát, kelt és karfiolpalántákat is nevelek. Ha a magokat időben elvetjük, április 15-30 között elfogyasztjuk a retket és kiültethetem a káposztafélék palántáit.

Az elővetemények magvait 0,07 m távolságú sorokba vetem úgy, hogy a fóliától kezdve egy vagy két sor retket vetek, majd 1 sor salátát, vagy sárgarépát, utána 5 sor retket, utána újra 1 sor salátát, vagy sárgarépát, 5 sor retket, majd 1 sor salátát, vagy sárgarépát. Hasonlóan veteményezek a fóliasátor másik oldalán is. A zárósorok után mindkét oldalon üresen hagyok 0,42 m-es sávot, amely barázdaként szolgál. A sátor közepén elvetem a káposztafélék magjait, meglehetősen ritkán.

Palántanevelés

A paprikapalánták nevelését február elején kezdem. Az előnevelés edényekben történik, amelyeket rostált biokomposzttal töltök. Erre szórom a magot, majd biokomposzttal takarom. Meglocsolom, szikkadás után fertőzésmentes kvarchomokkal hintem. Amíg a magok nem kelnek, kis adagban öntözök, kelés után több vízzel, de úgy, hogy a növénykéket ne érje víz. Ha az erősebb vízsugár elmosná egyes helyekről a homokot, a takaróréteget pótolom. Március közepén ajánlatos a növényeket biokomposztba áttűzdelni. A felületet locsolás után újra finom homokkal zárom. Fűtött hajtatóház híján az előnevelést a lakás déli ablakaiban végzem.

A palánták kiültetése

A jó gyökérlabdával rendelkező fejlett palántákat április végén, május elején ültetem a fóliasátor földjébe a retek betakarítása után felszabadult, egymástól 0,42 m távolságra levő saláta, illetve sárgarépa sorok sorközökeinek középvonala mentén, legalább egymást 0,50 m távolságra, hármaskötésben. A fóliasátor mindkét oldalára 3-3 sort ültetek. A fóliasátor közepére az előrenevelt uborkatövek mellé az egyik oldalról karalábé-, a másik oldalról karfiolpalántákat ültetek.

A kiültetett paprikát csak óvatosan locsolom és az első termés kötődéséig felületi komposztolást sem alkalmazok. Azaz a növényeket „koplaltatom”. A paprikatövek kiültetésével párhuzamosan a paprikasorba egy-egy bársonyvirág (Tagates) palántát szúrok, melynek gyökérzete riasztja a fonálférget, drótférget, levélzete és virágai pedig a levéltetveket.

Megelőző növényvédelemként szükségesnek tartom június, július, augusztus hónapokban 3-4 naponként megfigyelni, hogy a levéltetvek természetes ellenségei jelen vannak-e a fóliasátorban. Ha katicabogárból, fátyolkából, fülbemászóból egy példányt sem találunk, ajánlatos 2-3 példányt betenni, hogy felfalják (likvidálják) a betévedt levéltetű petéit. Ellenkező esetben kellemetlen meglepetés érhet bennünket a kártevő túlzott elszaporodása esetén.

A másodtermés (saláta, sárgarépa, karalábé, karfiol) felszedése után, amikor már kötődtek az első termések és emelkedett a hőmérséklet, jónak tartom a vízadag emelését és 12-15 naponkénti felületi biokomposzt kiszórását a paprikatövek körül. A továbbiakban pedig már csak a vízellátásról, és az egészséges termések betakarításáról kell gondoskodni.

Szabadföldi vegyszermentes paprika

A paprika szabadföldi vegyszermentes termesztésével gondjaim voltak. Az általam tanulmányozott irodalomban ugyanis nem volt utalást a paprika társnövényeiről, ezért gondot okozott a vetési terv elkészítése. Többféle kombinációval próbálkoztam. Nálam az vált be legjobban, amikor a paprikát az ACBCACBCA... vegyeskultúrás zöldségtermesztési rendszerben az A sorokba iktattam saláta, hónapos retek, esetleg mustár előveteményekkel úgy, hogy a szomszédos C sorban korai sárgarépát, vöröshagymát, másodveteményként kínai kelt, metélőzellert és fejes salátát termesztettem.

A szabadföldi termesztésnél is előnevelt palántákat használtam. Az eltérés csupán abban volt, hogy a magot március elején vetettem és a tűzdelésre legtöbbször április került sor. A töveket május végén ültettem, a gödrökbe biokomposztot is tettem. A tőtávolság 0,50 m-es volt, 4–5 méterenként Tagates tövet ültettem a fonálférgek, drótférgek, levéltetvek és más kártevők elriasztása érdekében.

Óvatos belocsolás után a szabad talajfelszínt fűkaszálékkal, esetleg aprított zöldséghulladékkal vagy szalmával takarom. A továbbiakban csak szárazság esetén nedvességpótlásról, 2–3-szor biokomposzttal való tápanyag utánpótlásról, a talajtakarás kiegészítéséről és a szedésről kell gondoskodni.

Öntözni legjobb reggel, lehetőleg korán, mindig csak a gyökereket, esővízzel vagy legalább néhány napig állott egészséges vízzel. Megfelelő berendezés esetén nagyon jó a barázdás öntözés, mert ennél kerül legkevesebb víz a levelekre.

A biotermesztés titka

A vegyszermentes termesztés sikere a gazdag talajéletben rejlik. Nézetem szerint óriási jelentősége a giliszták által kitermelt biohumusznak van. A giliszták az értékes gilisztahumusz előállításán kívül egyes szakkiadványok szerint a káros baktériumokat, így a szalmonella és a paprikát károsító vírusokat is pusztítják. Ezért olyan alkalmatosságot akarok az idén összeállítani, amelyben a félig érett biokomposztot intenzív gilisztatenyésztés táplálékául fogom felhasználni. Már csak azt kell megakadályoznom, hogy a vakond bejusson a gilisztatenyészetbe.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára