Agro

Kicsi, zöld, mézédes, mag nélküli

Az óriásdinnyék kora leáldozóban, manapság a kicsi és mag nélküli, mézédes görögdinnyefajtákat keresik a vásárlók, így tehát az áruházláncok is az ilyen fajtát preferálják. Az új igényekre azonban nehezen reagálnak a hazai gazdák, részben azért is, mert bár jobb árat kínálnak érte a kereskedők, ezek termesztési költsége magasabb.
Czigler Mónika

2019. március 11. 15:18

A hazai dinnye iránt nagy a kereslet az áruházláncok részéről is, viszont ezt a szlovákiai gazdák nem tudják kielégíteni. Főként azért, mert kevés a nagytermelő, aki folyamatosan tudja ellátni az üzletláncok nagybani feltöltését. Szlovákiában hiányzik egy összefogó szervezet, amely a dinnyetermesztők érdekeit védené az áruházláncok szigorú követelményeivel szemben. Az összefogás lehetőségét Hájas László vetőmag-forgalmazó felajánlotta a termelőknek a január derekán Komáromban megtartott dinnyefajta-bemutatóján, de egyelőre nem sorakoznak a gazdák... A vállalkozó már ötödik éve kínálja a Nunhems Hungary Kft. fajtáit a gazdáknak, ez az együttműködés nemcsak a vetőmag eladásáról szól, a gazdákat folyamatosan tájékoztatják az új lehetőségekről, figyelemmel kísérik a termés alakulását, illetve az értékesítési lehetőségeket. Így tudja azt is, hogy tavaly milyen problémákkal kellett megküzdenie a termesztőknek. „A legnagyobb problémát egy baktériumos megbetegedés okozta, viszont ez inkább helyi jellegű volt. A sárgadinnyénél a Medárd-napi esőzések okoztak károkat, voltak olyan területek, ahol teljesen elrohadt a termés. Az eladást nagyban befolyásolta az, hogy ki mikor tudta a piacra dobni az árut. Jelentős ugyanis a korai behozatal, és azok, akik túl korán akarták értékesíteni a dinnyét, rosszabbul jártak, mint azok, akiknél kicsit később ért be a görögdinnye, és ezt akkor tudták piacra dobni, amikor űr keletkezett a korai behozatalban” – sorolja Hájas László.

A szakember hozzátette, leginkább Kamocsa, Szímő, Rimaszombat, Zselíz, Komárom, Dunaszerdahely és Pozsony környékéről érdeklődnek a dinnyetermesztés iránt a gazdák, itt igazán jó feltételek adottak a termesztésre. A piac várható alakulásával kapcsolatosan elmondta, Magyarországon az óriás görögdinnyehibridek termesztése visszaesik, helyébe a kis méretű, mag nélküli dinnyék kerülnek. „Ezekért az áruházláncok is többet fizetnek, mint a magvas dinnyéért. A mézédes, gömbölyű dinnyék iránt, mint például a fekete héjú Style F1, amely az exkluzív piacokra ajánlott, vagy a csíkos Estel Deluxe F1, amelyért az áruházláncok versengenek, azért nő a kereslet, mert ez egyszerre elfogyasztható, nem kell tárolni a hűtőben, könnyebben hazavihető. Az áruházláncoknál sokszor követelmény ezek ügyes, esztétikus, praktikus csomagolása is. Dobozolásra például a csíkos, 3–5 kg súlyú Bonny F1 ajánlott. Mindig figyelembe kell venni tehát, hogy milyen piacra szánjuk a dinnyét, és alkalmazkodni kell hozzá a fajtaválasztással” – magyarázza Hájas László.

Azok a termesztők, akik nem dolgoznak együtt az áruházláncokkal, hanem maguk értékesítik a dinnyét, még mindig a nagyobb fajtákat keresik. Figyelmeztetett arra is, hogy különbség mutatkozik a hozamokban az oltott és az oltatlan dinnyék közt. „Ha például megnézzük a nálunk egyik legkeresettebb fajtát, a Grandis F1 görögdinnyét, ez oltott változatban 7–11 kilót ad, oltatlanul 5–6 kilós termést hoz, és szinte minden igényt kielégít, amire manapság a hazai piacnak szüksége van” – mondja Hájas László.

A termelőknek a januári összejövetelen a szakelőadók vázoltak egy nálunk még kevéssé elterjedt, újfajta takarási módszert, amely lehetővé teszi, hogy a szabadföldi termesztésben alkalmazott fátyolfóliát nem kell folyton ki- és betakarni, mert annak alapmérete szélesebb.

Hájas László szerint a termelők nehezen változtatnak a bevett szokásokon, viszont csakis a rugalmas reakció segíthet az ágazat fellendítésében. A másik oldalon tudatosítja, hogy ez az ágazat sok rizikót rejt magában, hiszen nem egyszer előfordult már nagyobb termelőknél is, hogy pár nap alatt egy-egy betegség elvitte a termést, vagy más okokból maradt a földeken a dinnye. Sok helyen jelentős a vadak, vagy a rágcsálók okozta kár, a megkezdett dinnyét ugyanis már nem lehet értékesíteni.

A görögdinnye termesztése azért is körülményes, mert az egyik legnagyobb fény-, tápanyag- és vízigényű termény. Legalább négy évig nem kerülhet kabakos után a földbe, legjobban a búza vagy hüvelyes után fejlődik. Érzékeny a szélre. A leggyakoribb betegségei a dinnyemozaik, a dinnye pszeudomonászos, didimellás, kolletotrihumos betegsége, a dinnye fuzáriumos hervadása, illetve a lisztharmat. Kártevői a cserebogarak, pattanóbogarak, közönséges takácsatka, vetési bagolylepke, uborka-levéltetű, dohánytripsz és a gyepi hangya.

Czigler Mónika

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Adótúlfizetés visszaigénylése

Szlovákia–Magyarország a tv-ben

Diákok adóbevallása

Szlovákia továbbra is ellenőrzi a lengyel húsbehozatalt

Újabb állami támogatás 
a napkollektorokra

Az aktivisták betiltanák a prémtenyésztést

Legfrissebb galériák
Olvasta már?