A szlovákiai cukorrépa-termesztők és cukorgyártók szeptember 6-án Szereden indították be a 2019/2020-as cukorrépakampányt. Azt követően szeptember 17-én a hőlaki gyár is bekapcsolódott a cukorgyártási folyamatba.
Jó átlagos termésre lehet számítani
Ebben az évben 22 373 hektárról takarítják a cukorrépát, ami tulajdonképpen állandósult termőterületnek mondható az utóbbi években. A jelzett területen együttesen 215 termelő foglalkozik cukorrépa-termesztéssel. Adrian Šedivý, a Szlovákiai Cukorgyártók Társulása Felügyelő Tanácsának az elnöke elmondta, hogy az utolsó 15 év folyamán Szlovákiában megduplázódott a cukorrépa-termesztés produktivitása. „A konkurenciaképességet illetően ezen a téren Szlovákia felveheti a versenyt az Európai Unió fejlett nyugati országaival” – erősítette meg Šedivý. Az előzetes becslések szerint hektáronkénti átlagban mintegy 65 tonnás hozamokra lehet számítani. „Az átlagos cukortartalom 16,8 százaléknyi lehet, az össztermés pedig elérheti az 1,450 millió tonnányi cukorrépát. A szeredi és a hőlaki cukorgyár együttesen mintegy 205 000–215 000 tonna cukrot képes előállítani” – részletezte lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. A szóvivő a továbbiakban kiemelte, hogy Szlovákia 120 százalékos cukor-önellátottságról beszélhet, s az ágazat csaknem 3 ezer embert foglalkoztat, főképpen a vidéki régiókban. Az SPPK tájékoztatása szerint a hőlaki cukorgyárban 2020. január 11-én, a szerediben pedig minden bizonnyal január 22-én fejezik be a most beindult cukorgyártási idényt.
Várható kukoricahozamok
Augusztusi becslések szerint a szemesnek termesztett kukorica átlagos hektárhozama elérheti a 7 tonnát, míg a kelet-szlovákiai régiók 7 tonna feletti hozamokról is beszélnek. Valamivel gyengébb terméshozamok várhatók a Duna menti síkság középső területein, valamint Trencsén környékén is, ezzel szemben viszont bővebbek lehetnek például Komárom környékén, ahol megközelíthetik a 8 tonnás hozamokat. Ebből a néhány mutatóból is leszűrhető, hogy komolyabb eltérésekre lehet számítani az egyes régiók között. A kilengések fő meghatározója az, hogy mennyi csapadék hullott az ország egy-egy területén a kukorica fejlődése szempontjából leglényegesebb hónapokban, vagyis júniusban, júliusban és augusztusban. A kukoricagyártók szövetsége szerint az idei termés szemes kukoricából csaknem 1,5 tonnával lehet gyengébb hektáronkénti átlagban, mint az elmúlt évben volt. Hatékony öntözéses gazdálkodásnál viszont elérhetők 12–13 tonnás hozamok is hektáronként.
Jó termés várható silókukoricából, a termelők nagy része ugyanis a későbbi hibrideket választotta termesztési alapul. A hektárhozamokat illetően átlagban 30–35 tonnányi termést is jegyezhetnek a gazdák. Mivel a későbbi hibridek tovább hasznosíthatják a lehullott csapadékot, a hozamok akár még jobbak is lehetnek az előzőekben jelzetteknél.
Csökkent a napraforgó termőterülete
A napraforgót az elmúlt évben 69 ezernyi hektárról kellett betakarítani, ezzel szemben ebben az évben azonban már csupán nem egészen 50 ezer hektárnyi a termőterülete az országban. A gazdák szeptember első hetében indultak neki az olajnövény begyűjtésének. A hozamok az indulásnál ígéreteseknek mutatkoztak, hektáronként 2,9–3 tonna termésről beszéltek a termelők. Akik már az első szeptemberi héten betakarították a termést, a korai napraforgóhibrideket választották a vetésnél.
(susla)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.