Szlovákiában még gyerekcipőben jár a biotermesztés, és bár a gyümölcs és a zöldség esetében lassan növekszik a kereslet az ilyen termékek iránt, kevesen vannak, akik biotermesztéssel foglalkoznának. De még kevesebb azok száma, akik az olyan nagy mezőgazdasági növények, mint például a gabonafélék esetében is biotermesztést folytatnak.
Hogyan lesz a gabonából bio?
Az egyik ilyen gazda, aki a gyümölcs-, zöldségfélék, bor, sőt a mezőgazdasági növények, és még az állattenyésztésben is biotermesztést folytat, a zselízi Palík László. Az elmúlt hónap folyamán földjein bemutatót tartott a Szegedi Gabonakutató szakembereivel együtt, és beszámolt arról, hogy milyen úton jutottak el odáig, hogy saját fajtakísérletet hajtsanak végre a biotermesztésben. A bemutató alkalmával a jelenlévők maguk is meggyőződhettek arról, hogy a búzatáblák szépen aranylóak, egészségesek, és akár teljesen gyommentesek lehetnek még akkor is, ha nem vegyszerezzük azokat folyamatosan.
A biotermesztés kulcsa a szemléletváltás. Vagyis az, ha nemcsak a magas hozamokra törekszik a gazda, hanem a termőföld szeretete, a róla való gondoskodás vezérli, ezen belül pedig arra törekszik, hogy ha valamit kivesz belőle, akkor azt vissza is adja neki.
Ezek után jöhet a helyes agrotechnika megválasztása, ami a biotermesztésnél eltér a hagyományosnak nevezett termesztéstől. És ez nem csak a vegyszerek korlátozott alkalmazásában rejlik. „Az első lépés, hogy tisztában legyünk a talaj minőségével, összetételével, fizikai tulajdonságaival és tápanyagtartalmával. Ezek után el kell dönteni, hogy mennyiséget vagy minőséget szeretnénk termelni, vagy a kettő közti középutat választjuk-e. Mi az arany középutat választottuk, és azt tapasztaltuk, hogy a Gabonakutató négy őszi búzafajtája közül a GK Arató az, amely hozama 8,5–10,5 t/ha hozam lehet biotermesztésben és a minőségben is megfelelő. A tönkölybúzánál a GK Fehér teljesítményét hasonlítottuk össze az ÖKO 10-es teljesítményével, és el kell mondanom, hogy itt 8-10%-os többletet várunk a GK Fehér javára” – magyarázta Palík László az aratásra váró gabonafélék előtt.
Visszatérve az agrotechnikára elmondta, fontos, hogy jól válasszuk meg a vetési időt is. „Azért, hogy a gyomok ne üssék fel a fejüket, kitoltuk a vetési időt október 27-re. Így sikerült egy olyan időpontot elcsípnünk, amikor két nagy esőzés között került földbe a mag. A vetési időpont kitolásának nem csak a gyomkorlátozás szempontjából van szerepe, hanem azért is, mert így nem nő túl a növény, és nem szükséges morforegulátort használni annak visszafogására. Az utóbbi években ugyanis nagyon enyhe az ősz, és a növény sokáig vegetál. Amint kitavaszodik, és a földekre lehet menni, azonnal gyomfésűt vetünk be, majd ezt a műveletet 2-3 hét múlva újra elvégezzük. Tavasszal a tápanyag-utánpótlásra is lehetőség van, de csak a biotermesztésben engedélyezett szereket alkalmazhatjuk. Azonban szeretném kihangsúlyozni, hogy az a növény, amely jó kondícióban lévő talajból táplálkozik, jobban ellenáll a betegségeknek” – hangsúlyozta a szakember. A növényvédő szerek közül kén- és réztartalmú készítményeket alkalmazhatnak, de bevetik a biológiai szereket is, mint például a narancsolajat, vagy a fűzfakivonatot tartalmazó készítményeket is. Felszívódó készítményeket a betegségekkel szemben nem alkalmaznak, mivel azok csak a felszívódás után hatnak, addig pedig az károsítja a növényt. A kén viszont azonnal megállítja a betegségek terjedését.
Palík László a további menetet részletezve elmondta, aratás előtt sosem használnak deszikkáló szereket, aratás után rögtön beszántják a tarlót. „Ha csak tárcsáznánk, vagy bekevernénk a szármaradványt, a fuzárium és egyéb betegségek, kártevők terjedésére is számítanunk kellene. Nagyon jó minőségű tyúktrágyát használunk a trágyázásához, de az a legjobb, ha istállótrágyával tudunk trágyázni” – teszi hozzá.
A szántás után elsimítják a talajt, és mivel a gyomok mindig felütik a fejüket, ezért még a vetés előtt sekély műveléssel kiirtják a gyomot, majd miután a mag a földbe került, kikelt és elérte a 6-8 cm nagyságot, fésűvel átfésülik. „Ez nemcsak a gyomok ellen hatékony, de jót tesz a talajnak is a levegőzés szempontjából” – zárja Palík László, a biotermesztés szakértője a munkamenetet. Végezetül már csak annyit tett hozzá, hogy elkötelezettséggel és megfelelő szakértelemmel a biotermesztésben is el lehet érni szép sikereket.
(czm)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.