Gabonasilók és raktárak - a gabonaalap tárolása

Cikkünkben a 60-as és 90-es évek között épült gabonasilók és raktárak főbb típusait szeretnénk bemutatni. A nagyszabású silók építésének korszaka az 1980-as évek végén csúcsosodott ki. Az 1989-ban a gazdasági átalakulásával és a központilag irányított gazdaság befejeztével építésük korszaka véget ért. A mai napig használatban lévő tárolók ipari örökségünk részét képezik.

A malackai OS 1 és OS 2

48.430078, 17.024398

A malackai tároló Dielenská utcai eredeti telephelye csak gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek tárolására szolgáló hangárakból állt. Az 1960-as évek elején egy négyszintes gabonaraktárt építettek a terület középső részén, amely elsősorban sörárpa, magvak, hüvelyesek és olajos magvak tárolására volt alkalmas. Kivitelezését szerkezetileg és mechanikailag is remekül megoldották. A függőleges anyagmozgató útvonalak nem az alagsorban végződnek, hanem a földszinten, ahol egy motorház és egy szennyvíztisztító telep is található. A négyzet alakú cellákat úgy hoztak létre, hogy fagerendákat helyeztek be a vasbeton tartóoszlopok közé. Az épület, amely még ma is áll, három technológiai toronnyal rendelkezik. Ezekben voltak kerekek – kézi működtetésű mechanikus elosztók, amelyek a gabona elosztását és szállítását irányították az egyes szinteken. Így a tornyok mindegyike 8 cellát látott el minden emeleten. Manapság csak az épület földszintjét használják. Az ipari örökség és az ipari régészet szempontjából az épület azonban mindenképpen figyelmet érdemel.

A 80-as években a komplexum takarmányok ipari termelésére szolgáló épülettel bővült. A technológiai berendezések aprítógépekből, keverőkből, a takarmányok gyártásából származó porleválasztási útvonalakból és lágy alapanyagokból álló takarmánykeverékek és késztermékek tartályaiból álltak.

A bejárati kapunál lévő épület mérőhelyiségként, minőség-ellenőrző laboratóriumként és portásfülkeként is szolgál. Az épület jobb oldali részében láthatjuk a RAKORAF berendezést reprezentatív minták vételéhez, amelyek automatikus elválasztók (a képen a helyiségben jobb oldalon) egy átlagos minta elkészítéséhez (Marek Jakubec fotója).

1972-ben befejeződött az 4800 tonnás kapacitású OS 1 (kék acélsiló) építése. A siló 12 kerek acélcellából áll, amelyek két sorban vannak elrendezve. A bal oldalon páros számú silócella van, a jobb oldalon páratlan. A cellák átmérője 6 m, 500 m3 térfogattal, ami körülbelül 400 tonna gabona tárolását teszi lehetővé tárolónként.

Az OS 2-t (barna acélsiló) 1984-ben építették. A tíz, 9 m átmérőjű, Z 0915-típusú kerek acélcella, amelyek mindegyike 1250 m3 térfogatú, 1000 tonnás befogadóképességgel, együttesen 10 000 tonna gabona tárolását teszik lehetővé. 1983-ban gyártották a Klement Gottwald (VŽKG) vas- és gépgyárában (Ostrava, Dolné Vítkovice). A barna siló prototípusként legyártott duplafenekű acélcellái lehetővé teszik a cellában tárolt termékek közvetlen levegőztetését. Így más típusú silóktól eltérően nincs szükség e célból szabadon hagyni egy cellát.

A felvételi rész 2 felvételi kosárból áll minden siló setében, amely lehetővé teszi a teherjárművek hozzáférhetőségét. A reprezentatív mintavétel közvetlenül a teherautókból történik a RAKORAF CEE távirányítású eszközzel, miközben a járművek a mérlegen állnak. A CONVAC-rendszer szabadalmaztatott légkeringető rendszerrel kiküszöböli az ún. "porszívó hatást", amely garantálja a pontos mintavételt, amely a szállítókkal és a vásárlókkal szemben a lehető legkorrektebb módja a mintavételnek. Ezt a berendezést 2003-ban telepítették, Szlovákiában elsőként.

A területen található egy vasúti iparvágány, ami a Malackai vasútállomás teherállomásához vezet, és amely lehetővé tette a vasúti kocsikba történő kirakodást. Jelenleg már nem használják.

A malackai RWA SLOVAKIA telephely a Dielenská utcán két acélsilóval, kilátás a bejárati kapuból. A jobb oldali képen egy kísérleti siló 10 000 tonna befogadóképességgel, szemben egy Vítkovice típusú siló, kapacitása 4800 tonna, jobb oldalon egy MC1195 szárító (Marek Jakubec fotója, 2019).

1998-ban az épület részleges rekonstrukciójára került sor. A nedves áruk szárítását az földgázra működő MC1195 BEM-NG típusú, 6 x 0,85 MW hőteljesítményű szárító biztosítja. Gyártója az amerikai Mathews Company (Illinois, USA). 1999-ben gyártották, hazánkban az elsők között telepítették Malackán. Főleg kukoricát szárít, de repcemag szárítására is alkalmas. A szakaszosan történő folyamatos, fokozatos töltés balról jobbra történik. A szárító részét képezi egy beépített vezérlőpanel. Létezik egy MC1195 mobilverzió is, amelyet az Egyesült Államok gazdái használnak.

A száraz és szennyezett áruk szárítását minden silón ASP-750 típusú szívókészülék biztosítja. A száraz és megtisztított árut serleges felhordó szállítja a cellák fölé, amelynek kapacitása 30 tonna/óra, és vízszintesen egy tárolóedény szállítja a cellák felett. Onnan szabadeséssel kerül az áru a tárolókba. 2008-tól 2013-ig biotermékeket is lehetett tárolni a BIO-SILO tanúsítványnak köszönhetően.

A pozsonypüspöki T-21 tároló

47.798923, 18.265097

A 21 000 tonnás siló a háború utáni legelterjedtebb típus. Több mint 89 helyen található meg Szlovákiában és Csehországban. Ez egy szabványosított silótípus, az ún. ismétlődő projekt. Az első 21 000 tonnás silót 1961-ben építette fel a Priemstav Pardubice Pardubicében. 1965-ben létesítette a Stavoindustria Bratislava az első ilyen típusú silót Szlovákiában, a Tőketerepesi járásban, Michaľany-ról kapta a nevét. Az építészeti és működési elrendezést az évek során módosították. Különböző kapacitási változatok jöttek létre. A Pozsonypüspöki változat a Prágai Mezőgazdasági Termékek Beszerzésének Központi Igazgatósága (ÚSNZV) 1966-68-as projektmodellje alapján épült, fő tervezője Rudiš mérnök. A teljes technológiai ellátást és az összeszerelést, a CHEPOS Pardubice üzem biztosította. A silót 1977-ben helyezték üzembe.

Nagykapacitású vasbeton gabonasiló RWA Podunajské Biskupice (1976-1977), összesen 21 000 tonna. Balra az 1987-ben készült acéltartályok, kilátás a vasútról. Jobbra – az utolsó emelet beltere a silócellákba irányuló szállítószalagokkal. (Fotó: Jakubec Marek, 2020.)

A silót egy monolitikus vasbeton váz alkotja. A gabona tárolására szolgáló silórészt 21 hatoldalú, 6 m átmérőjű kamra alkotja, melyek hetesével 3 sorba rendeződnek, ezen kívül még 2 elosztó negyedcellával is rendelkezik elülső gépházzal. A gépházat a két utolsó, szomszédos, hatszögű kamra alkotja, az előttük elhelyezkedő téglalap alakú meghosszabbítással együtt. A silók magassága, a gépházzal együtt eléri az 51,4 métert. A 12 emeletes gépházban van elevátor, gabonatisztító és -szellőztető berendezés, valamint légszűrők és mérlegek. Az elülső részben lift és lépcsőház helyezkedik el. Az elosztó negyedcellák az áru kiadása előtti előkészítést szolgálják.

A tizenkettedik emeleten a technológiai hátteret az 5 elevátorkivezető alkotja, melyek a földszintről a gabonát a köralakú elosztókba szállítják, melyek az áru több mint háromirányú elosztására képesek, majd azt követően a tető alatti (11. emelet) két szállítószalagon futó kiszállító kocsikba továbbítják a gabonát, ahonnan az a silócellákba jut. Kapacitása 65 tonna/óra. A 6. emeleten 2 tisztító található. Vibrációs tisztítóval kombinált ASP-750-es típus. Az eltávolított szerves és szervetlen szennyeződéseket (törekek, idegen magvak, szennyeződések, por) a gépház földszinti helyiségeinek fél silócellájában gyűjtik össze. A gabona vízszintes szállítása 3 szállítószalag segítségével történik a silók alatt.

Nagykapacitású vasbeton gabonasiló RWA Podunajské Biskupice (1976-1977), összesen 21 000 tonna. Balra az 1987-ben készült acéltartályok, kilátás a vasútról. Jobbra – az utolsó emelet beltere a silócellákba irányuló szállítószalagokkal. (Fotó: Jakubec Marek, 2020.)

1987-ben, a beépítési tanulmány alapján végezték el a VŽKG 4000 tonnás acélsiló hozzáépítését a  Pozsonypüspöki Termelési-Felvásárló Központ (VNS PB) számára, egy külső, ASP-750-es tisztítóberendezéssel. Az acélsilót 4 köralakú, álló, 1000 tonna kapacitású, 8,57 m átmérőjű tartály alkotja, melyek 2 sorban helyezkednek el, 4000 tonna magkapacitással. A tárolótartályok a géptechnológiával kapcsolódnak a fogadókosárral és a vasbeton silóhoz, valamint a ma már lerombolt takarmánykeverék gyártását szolgáló (VKZ) üzemrészlegbe. A silócellák teljes magassága 26,0 m. Az acéltartályokat a Vítkovické Klement Gottwald gép- és vasmű Ostrava (VŽKG) szállította ugyanúgy, mint az OS1 és OS2 Malacky esetében.

VOOS Marcelháza

48.124340, 17.222354

A gyors és egyszerű összeszerelésnek köszönhetően 1970-ben elkezdték építeni a kör alakú fém gabonasilókat. Három fajtája készült Pardubicén a TMS üzemében. A technológia a beszállítója a brünni CHEPOS volt. A marcelázi VOOS projektjét a 1988-89-ben dolgozták ki České Budejovice-n (PÚZZN) O. Tischler fő projektáns vezetése alatt. Az épületet 1993-ban fejezték be.

A VOOS (veľkokapacitné obilné oceľové silo) 19 800 ton kapacitású, 15 köralapja van, amelyek egyenként 7,6 méteresek, 3 sorban. Négy vastag acélból vannak összeforrasztva, a gabona megtartására 8 aszteroidot is alkalmaztak. A köpeny kettős alumínium-pléhből áll ásványi izolációval.

A kilenc emeletes épület teljes magassága 46 méter, az első motortérrel együtt. A silók magassága 42 méter. Az első ilyen típusú acélsiló 1973 végén, kilenc hónapon belül elkészült Csehországban. A tervező stúdió később a marcelházi siló eredeti terveit 40 000 tonnás kapacitásra bővítette, két harmincas cellával, 16 aszteroidával és egy központi elhelyezkedésű motortérrel. A kiterjesztett változatot soha nem valósították meg. A TMS projekt részlege ZOOS néven folytatta egy acél siló tervezését, különféle kapacitásokkal a kör alakú cellák összerakásával. A nagyobb, 50 000 tonnás variáns Mělníkben (Csehország) épült meg.

Kilátás a silóra és a gépház homlokzatára a déli oldalról, a fogadó kosarat védő tetőre és a gabonafelhordó a tárolókkal és a szárítóval. Jobb oldalon a gabonafelhordó látható.

Technológiai szempontból ez a legfejlettebb siló. A siló fő előnye az aktív szellőzés normál vagy hűtött levegővel, amely minden cellában lehetséges, és pneumatikus ürítés két nagynyomású ventilátor segítségével. A siló elsősorban a malátagyártásra szolgáló árpa hosszú távú tárolására készült, amit a közeli ógyallai malátaüzemekbe szállítanak, ehhez készült a technológia. Az áruk tárolása előtt szellőztetni kell és le kell hűteni az árpamagokat 15 ° C alatti hőmérsékletre a csírázás fenntartása érdekében, mivel a betakarítás, szállítás és átvétel során az áru hőmérséklete másolja a külső hőmérsékletet (>30 °C). A hűtés takarékosabb kezelést is lehetővé tesz, a hőmérséklet csökkentése a gabona és a csírák mechanikai károsodásának kiküszöbölését eredményezi.

A géptérben a kilencedik emeleten (amely lifttel érhető el) van a cellák fölött egy terület tárolóedényekkel, szívóvezetékekkel és két, 1990-ben gyártott ASP-750 típusú tisztítóval, kapacitása 70 tonn.h-1. Gyalog jutunk el a tizedik emeletre, ahol az elosztók technológiai háttere, ciklonok a porrészecskék tisztításához és a felvonófej található. A hetedik emeleten hat adagolócella van, amelyek kapacitása 6x60 tonna, és amelyeket gabona előkészítéséhez használnak a kitárolás előtt.

Az ötödik emeleten további ASP-750 típusú tisztító található. A második emeleten található technológiai híd a silót a szállítószalaggal egy önálló LAW szárítóval köti össze. Az első emeleten található a nagy kapacitású gabona siló szíve - a vezérlőhelyiség, ahonnan vezérelhető a teljes technológia. A marcelházi siló központi kontroll-vezéregysége és az épület teljes gépezetének távvezérlése megmaradt az eredeti állapotában. A földszinten két fogadókosár található az árufuvarozáshoz, az alagsorban edények és a láncok biztosítják a gabona függőleges szállítását és a silócellákban való tárolását.

A marcelházi felvásárló szervezetet a silón kívül egy gabonafelhordóból áll szárítóval és négy acéltartállyal. A gabonafelhordó elsősorban a szárításra összpontosít, és rendelkezik saját fogadókosárral, amely lehetővé teszi az újonnan bevezetett áruk egyidejű átvételét és tisztítását párhuzamos szárítással. A Bábolnai szárítórendszert 2007-ben a LAW SBC-11.LE / DA89290 (Franciaország) gabona szárítóval helyettesítették. A gazdaságos szárítás kizárólag előmelegített meleg levegővel történik 14% (+ - 0,5%) kimeneti páratartalom mellett. A négy Vítkovice siló teljes kapacitása 1600 tonna (4 x 400 tonna). A két bal oldali tárolót nedves áruk befogadására tervezték, ami a szárítót tölti fel. A száraz árukra szolgáló jobboldali két tartályt a PROMOS raktárakba és silókba való szállításra tervezték.

A marcelházai PROMOS rendszer három hangárraktárának elülső részét jelenleg ömlesztett gabona tárolására használják. Jobbra a csarnok beltere fából készült falakkal és mennyezettel, amelyben megőrizték az eredeti termékszállító útvonalat (Marek Jakubec felvétele, 2020).

A komplexumban megtalálható a PROMOS (ideiglenes előre gyártott raktár) rendszer 11 raktára, amely lehetővé teszi a gabonafélék hangáros tárolását. Az eredeti öt csarnokot bővítettek további hat épülettel. A PROMOS faépítésű konstrukcióit a Drevoindustria, a Žilina nemzeti vállalat szállította. A projekt célja, amelyet a Mezőgazdasági és Beszerzési és Ellátási Intézet (PNZP) készített Pozsonyban, hogy gyors megvalósítású (átlagosan kb. 12 hónap) gabonaraktárakat szállítson le, a gyors tárolási kapacitást megszerzésére (kb. 2000 tonna/1 raktár), viszonylag alacsony költségekkel egy tonna tárolt árura. Ez alternatívája volt a hagyományos raktárak (21 000 tonna kapacitású gabona silók) hosszadalmas építésének, amelyek erősen gépesítve voltak, és néha évekbe telt a kapacitások üzembe helyezése. Marcellházán vannak például a számozott PROMOS mintaraktárak. A szerkezetileg azonosak voltak (betonpadlók, fakonstrukciók tipikus fatartó rácsokkal és külső hullámkarton tetőfedéssel), de rendelkeztek saját egyedi technológiával (tárolás és hűtés).

Ing. Marek Jakubec marketingmenedszer, a RWA SLOVAKIA, spol. s. r.o.