Egyszerűsítenék a szabályokat

A javaslat a gyümölcs- és zöldségágazat versenyképességének és piacorientáltságának a fokozására, a válsághelyzetekből eredő bevétel-ingadozások csökkentésére, a fogyasztás növelésére, a környezetvédelem ösztönzésére, illetve a szabályok egyszerűsítésére és a közigazgatási terhek csökkentésére törekszik. A reform ösztönözné, hogy több termelő csatlakozzon a termelői szervezetekhez; a termelői szervezetek számára számos eszközt nyújtana a válságkezeléshez; integrálná a gyümölcs- és zöldségágazatot az egységes támogatási rendszerbe; megkövetelne egy minimumösszeget, amelyet környezetvédelemre kellene előirányozni; nagyobb EU-finanszírozást biztosítana az ökológiai termelésre és a promóciós intézkedésekre. Megszüntetné a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó exporttámogatást. A bizottság bízik abban, hogy az ET és a Parlament 2007 közepe előtt jóváhagyja a költségvetési kihatással nem járó reformot, amely így 2008-ban hatályba léphetne.

„Szükséges, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó rendelkezéseket az európai mezőgazdaságot versenyképesebbé és piacorientáltabbá tenni kívánó többi reformmal összhangban alakítsuk” – mondta Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. „A mostani rendszerek egyes támogatási programjai nem tartoznak a 2007. évi KAP-hoz, így a termeléshez nem kötődő, közvetlen támogatási kifizetésekkel kell helyettesíteni azokat. A gyümölcs és a zöldség nélkülözhetetlen szerepet tölt be az étkezésben, ezért kell ösztönözni fogyasztásukat. Végezetül igen fontos, hogy a mezőgazdaság minden tőle telhetőt megtegyen a környezet védelme érdekében.”

Előzmények

A gyümölcs- és zöldségtermelés az EU mezőgazdaságra előirányzott költségvetésének 3,1%-át, a teljes uniós mezőgazdasági termelésnek pedig 17%-át teszi ki. Az elmúlt évtizedben nagy nyomás nehezedett az ágazatra az árak meghatározásában fontos szerepet játszó, igen koncentrált kiskereskedelmi és diszkontláncok miatt, valamint a jó minőség és viszonylag alacsony árak következtében egyre nagyobb piaci részesedéssel rendelkező behozatak következtében. Az 1996-os utolsó reform óta a termelői szervezetek és az ún. működési programok kulcsszerepet töltöttek be a kínálat csoportosításában, és hatékonyan segítették a termelőket abban, hogy a kereskedelem kihívásainak megfeleljenek.

A mostani közös piacszervezés részben szintén a termelőknek nyújtott, a feldolgozóiparhoz eljuttatott termékmennyiséget – egyes esetekben pedig a földterület méretét – figyelembe vevő támogatáson alapszik, közvetlenül támogatva a feldolgozókat és közvetve – a termelői szervezeteken keresztül – a termelőket. A megreformált KAP többi részével összhangban nem lévő ilyen rendszer alá tartozik a paradicsom, a citrusfélék, a körte, a nektarin, az őszibarack, a szárított füge, a szilva és a szárított szőlő.

Reformjavaslatok

Termelői szervezetek: A termelői szervezetek rugalmasabbá válnak, szabályzataikat egyszerűsítik. A termelők minden termék esetében szabadon csatlakozhatnak a termelői szervezetekhez. Kiegészítő támogatást – 50 % helyett 60%-os közösségi társfinanszírozást – vezetnek be az olyan területeken, ahol a termelés kevesebb, mint 20%-át hozzák forgalomba termelői szervezeteken keresztül, az új tagállamokban a TÉSZ-ek létrehozására való ösztönzés érdekében. Továbbra is külön támogatás illeti meg a nemzetközi vagy szakmaközi szinten működő termelői szervezeteket. A tagállamok és a termelői szervezetek nemzeti működési programokat dolgoznak ki. A termelői szervezetekre fordítható költségvetés kb. 700 millió euró.

Válságkezelés: A termelői szervezeteken keresztül szervezik meg (50%-os közösségi társfinanszírozás mellett). Az eszközök közé tartozik a zöld szüret/be nem takarítás, promóciós és kommunikációs eszközök alkalmazása válsághelyzetben, képzés, betakarítási biztosítás, a befektetési alapok felállításához kapcsolódó igazgatási költségek finanszírozása. A termelői szervezetek 50%-os társfinanszírozás mellet vonhatnak ki árukat a piacról. Az iskoláknak, gyermektáboroknak, kórházaknak, jótékonysági szervezeteknek, idősek otthonának és büntetés-végrehajtási intézeteknek történő ingyenes juttatást a Közösség téríti az egyes termelői szervezetek által forgalomba hozott mennyiség 5 százalékáig.

A gyümölcs és zöldség egységes támogatási rendszerbe (ETR) való integrálása: A gyümölcs- és zöldségtermesztésre szolgáló földterületek támogatási jogosultságot kapnak a termeléshez nem kötődő, egyéb mezőgazdasági ágazatokban alkalmazandó támogatási programok keretében. A feldolgozott gyümölcsre és zöldségre vonatkozó valamennyi meglévő támogatást függetlenítik a termeléstől, és megemelik az egységes támogatási rendszerre vonatkozó nemzeti költségvetési plafonokat. A tagállamok referenciaösszegeket határozhatnak meg, és megszabhatják, hogy mely gazdálkodók részesülhetnek reprezentatív időszakon alapuló új jogosultságokban. Az ETR-re megközelítőleg 800 millió eurót csoportosítanak át.

A környezetvédelemre irányuló intézkedések: A közvetlen kifizetésekben részesülő gazdálkodók számára kötelezővé teszik a kölcsönös megfelelést, valamint azt, hogy a működési programok kiadásainak legalább 20 százalékát környezetvédelmi intézkedésekre költse. Az összes működési programban az ökológiai termelésre 60 százalékos közösségi társfinanszírozás biztosított.

Promóció: Az Egészségügyi Világszervezet napi 400 gramm zöldség- és gyümölcsfogyasztást javasol, amely szintet most csak Görögország és Olaszország ér el. A termelői szervezetek működési programjaikba foglalhatják a gyümölcs- és zöldségfogyasztás népszerűsítését. 60 százalékra emelkedik a közösségi társfinanszírozás mértéke, ha a gyümölcs- és zöldségfogyasztás népszerűsítése iskolás korú gyermekek vagy serdülők körében történik. A piacról kivont áruk ingyenesen továbbíthatók jótékonysági szervezeteknek, iskoláknak, gyermektáboroknak.

Harmadik országokkal folytatott kereskedelem: Mivel a világkereskedelmi tárgyalások még folyamatban vannak, a javaslat nem érinti a külkereskedelemre vonatkozó meglévő jogi keretet. Az export-visszatérítések eltörlése azonban felvetődött.

A termelői szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz, valamint az export-visszatérítések eltörléséhez hasonlóan a feldolgozási támogatás eltörlése is jelentősen hozzájárul az egyszerűsítéshez. A további egyszerűsítést ösztönzi a valamennyi mezőgazdasági termékre vonatkozó forgalomba hozatali előírások alapelveinek a harmonizálása. (http://ec.europa.eu/ agriculture/capreform/fruitveg/index_en.htm)