Az ivóvíz szerepe a tejtermelésben

Mondani sem kell, hogy a tej milyen fontos szerepet tölt be az étrendben. És az is nyilvánvaló, hogy a tej jelentős része, azaz megközelítőleg 90%-a víz. Ahhoz tehát, hogy a tejhozam elérje a maximális szintet, nagyon fontos biztosítani télen és nyáron is a friss vizet a fejősteheneknek. A felnőtt szarvasmarha napi vízigénye 50–60 liter, de ennél lehet ez a szám akár a duplája is a tehén tejtermelésétől és súlyától függően. 

A frissességre nagy hangsúly helyeződik, hiszen a tehenek ezen a téren is válogatósak, ha nem áll rendelkezésükre friss víz, sokkal kevesebbet isznak. A ivóvíz jó hőfoka 8–15 oC.

A tehenek gyorsan fogyasztják a vizet, egy perc alatt akár húsz litert is megisznak. A képlet tehát egyszerű, ha a tehén többet iszik, több takarmányt is fogyaszt, így több tejet ad. Ha például a vízfogyasztás 40 százalékkal visszaesik, a tejtermelést tekintve ez akár 25 százalékos visszaesést is jelenthet. Manapság korszerű berendezések állnak a gazdák rendelkezésére, hogy a friss vizet kellő mennyiségben biztosítani tudják az állataik számára. Más kérdés, hogy a jelenlegi támogatási rendszer mellett mennyi jut a korszerűsítésre. De legyen szó korszerű itatóberendezésről, vagy vályúról, azt úgy kell elhelyezni, hogy az minél kényelmesebben hozzáférhető legyen a szarvasmarha számára. Arról pedig tudni érdemes, hogy a legkényelmesebben 60o-os fejállásszög mellett iszik.

A víz mellett természetesen a takarmánynak is nagy szerepe van, vagyis inkább ez a legfőbb tényező, amely befolyásolhatja a tejhozamot. A nagy tejtermelés energiaigényéhez olyan tömegtakarmányok kellenek, mint például a szilázs, szenázs, illetve a széna. Abrakot is kell etetni, mégpedig annak függvényében, mennyire energiadús a tömegtakarmány, és milyen annak beltartalma.

Gyakori hiba, hogy a jól tejelő tehenek alultápláltak, a gyengén tejelő egyedek pedig túl vannak táplálva. Ezért fontos, hogy mindig csak annyi tömegtakarmányt kapjanak, amit biztosan elfogyasztanak. Nagy tejtermelésű teheneknél ajánlatos négyszer is adni naponta tömegtakarmányt.

A tömegtakarmányban nagyon fontos a nyersrost mennyisége és struktúrája, amely befolyásolja a bendőemésztést. A biológiai állapottól és a tömegtakarmány beltartalmi értékétől függően egészítjük ki az állatok étrendjét fehérjedús abrakkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és egyéb kiegészítőkkel. Ne feledjük, a jó étvágy előfeltétele, ha jó minőségű takarmányt teszünk az állat elé, azt jó ízűen fogyasztja, majd bőségesen fogyaszt hozzá friss vizet, amit aztán bőséges tejtermeléssel hálál meg.

(-er)